A hipnózis lényege
A hipnózis szó a görög hüpnosz = alvás szóból származik. Jelentése: megváltozott tudatállapot (transz), amelyet hipnotizőr idéz elő, aki az érintett személyt meghatározott befolyások iránt érzékennyé teszi. A hipnózis a legintenzívebb szuggesztiós eljárás (olyan módszer, ahol a személy tudatának, viselkedésének megváltozását önkéntelenül ható üzenetek váltják ki).
Nem annyira misztikus dologról van szó, mint ahogyan azt sokan gondolják: módosult tudatállapotot a hétköznapi életünkben is spontán átélhetünk, például ilyen a nappali álmodozás is, vagy néha az is, ha elmerülünk egy jó könyv olvasásában. A hipnózis során egy speciális technikával váltja ki a hipnotizőr a módosult tudatállapotot, amely nem öncélú, hanem eszköz valamilyen terápiás cél elérésére.
A hipnoterápia meghatározása
A hipnoterápia a hipnózist alkalmazó különféle terápiás eljárásokra használt elnevezés. A hipnoterápia alkalmazási területe rendkívül kiterjedt. Többek között a hagyományos, gyógyszeres érzéstelenítés helyett, valamint a félelem, szorongás leküzdésére használatos eljárás. Ezen kívül a teljesítmény fokozását, veszély esetén vagy különleges élethelyzetekben a páciens számára is új, feltáratlan erőtartalékok mozgósítását elősegítő, hatékony módszer.
A hipnózis módszerének története
A világ egyik legrégebbi terápiás módszereként tartják számon. Az elméletek szerint az emberek már az őskorban is alkalmaztak hipnózist, a vallásos szertartások (kultikus cselekmények, sámán-transz, meditáció, stb.) részben önszuggesztióval magyarázhatóak. Az első írásos emlékei az ókori Egyiptomból maradtak fenn.
Európában Mesmer tette ismertté a módszert a 18. sz.-ban. A transzot „magnetizmussal” magyarázta, és látványos szeánszokat tartott. Lényegében az első hipnózis iskola megalapítója volt. Braid angol orvos (1795-1860) vezette be később a hipnózis nevet. A 19. sz.-ban a hipnózist neurotikus jelenségek kezelésére alkalmazták, amikor a hipnotizőr a tünetek „kiszuggerálásával” próbálkozott. Freud 1885-ben figyelt fel Mesmer módszerére, és gyógyítás céljából maga is kipróbálta, majd felhagyott az alkalmazásával. A hipnózist német nyelvterületen főként Oskar Vogt és tanítványa, Johannes Heinrich Schultz kutatta, aki tulajdonképpen ebből a módszerből fejlesztette ki az autogén tréninget. A főbb kutatók Amerikában Milton H. Erickson, Kroger és Elman voltak. Milton H. Erickson alkotta meg és alkalmazta az indirekt hipnózis módszerét, és az ő nevéhez fűződik a hipnoterápia kidolgozása is, amiből több más pszichológiai módszert is kidolgoztak.
A hipnoterápia alkalmazási területei
Hangulatzavarok, testi tünetekben megjelenő lelki problémák (fóbiák, pánik, szorongásos zavarok, viselkedészavarok, táplálkozás-, szexuális és alvászavarok), személyiség- és disszociatív zavarok, kóros szokások, indulatkezelési zavarok, lelki eredetű mozgászavarok és szenvedélybetegségek esetén hatásos a hipnoterápia. A legújabb kutatások szerint bizonyítottan hatékony rákbetegek fájdalmának csökkentésében is. Ezen kívül a várandósság és a szülés a hipnózis alkalmazásának kiemelt területe.
A módszer ellenjavallatai
Az előbbiek alapján nem kizáró ok, ha valaki nehezebben hipnotizálható. Bizonyos esetekben viszont megfontolandó a módszer alkalmazása: szervi eredetű agykárosodásnál, egyes pszichiátriai betegségek (pl. pszichózis) súlyos szakaszában, értelmi fogyatékosság esetén, valamint, ha a kliens nem motivált.
A módszer menete
A módosult tudatállapot létrehozására többféle technika létezik. A klasszikus hipnotikus állapot kialakításához nyugodt helyzetre, ingerszegény környezetre van szükség. A kliens kényelmes, a fejet megtartó fotelben ül, vagy egy ágyon fekszik. A hagyományos forma a relaxációs hipnózis, ahol az izmok ellazítását célzó szuggesztiók során alvásszerű állapotot hoznak létre, így a kliens éberségi szintje csökken, és a figyelme a környezeti tényezőkről saját magára irányul.
Egy másik technika az ericksoni hipnózis, melyet indirekt (közvetett) hipnózisnak neveznek. Itt a kliens figyelmét a hipnoterapeuta a belső élményekre összpontosítja, legtöbbször történeteket, metaforákat, elejtett megjegyzéseket alkalmazva.
A harmadik lehetőség az aktív-éber hipnózis (kidolgozója Bányai Éva), amikor az aktivitási szint fokozásával jön létre módosult tudatállapot. Ilyenkor a vizsgálati személyek, miközben az erő és az éberség szuggesztióját kapják, egy kerékpár-ergométert hajtanak, és a vizsgálatok szerint ugyanolyan érzékenyek a hipnotikus szuggesztióra, mint a hagyományos relaxációs hipnózist átélő személyek.
A hipnózis alkalmazása a perinatális időszakban
A várandósság és a szülésre készülődés felfokozott érzelmi állapot a várandós nő és párja életében. Igazi érési, fejlődési krízisről van szó, olyan életszakaszról, amelyben a konfliktusok kialakulásának vagy újraéledésének lehetősége megemelkedik, illetve csökken a pszichés stabilitás, összerendezettség. Többek között ezért is tölthet be fontos szerepet a pre- és perinatális pszichoterápiában a hipnózis.
A hipnózis lehetséges hatásai a várandósság idején
A várandósság idején több célból is lehetőség van a hipnoterápia alkalmazására. Többek között
- segíthet a nagyfokú érzelmi labilitás enyhítésében
- felkészít a szülés élettani és lélektani folyamatára
- várandóssági tünetek enyhítése (pl. émelygés, haskeményedés, hányás, esetleg vérzés)
- oldhatja a szorongást
- segít az elme és a test harmonizálásában
- elősegítheti a magzattal való kommunikációt
- korábbi konfliktusok, traumák átdolgozásában segíthet
- segítséget jelenthet a pszichés okokra visszavezethető meddőségi problémák esetében is.
A hipnózis alkalmazása a szülés alatt
A szülészet a hipnózis alkalmazásának kiemelt területe. Nagyon jól használható a szülés folyamatára való felkészülés során a várandósság alatt, illetve van arra is példa, hogy a szülés hipnózisban történik. A hipnózis alkalmazása a szülés folyamata során komoly előkészületet igényel. Nem a szülés alatt kerül sor az első hipnózisra, hanem a várandósnak már a szülés előtt, gyakorlással fel kell készülnie, a megfelelő relaxációs technika elsajátításával meg kell tanulnia az ellazulni. A várandós a szülés megindulásakor, hipnoterapeuta segítségével kellemesen ellazul, majd a hipnotikus állapot létrejötte után különböző szuggesztiókat, javaslatokat kap.
Új és egyre népszerűbb módszer a hipno-szülés (hipno-birthing), mely az önhipnózis alkalmazásának technikáját tanítja. A hipno-szülés négy alaptechnikája légzés, relaxáció, vizualizáció, elmélyülés, mely Marie F. Mongan: Szülés ahol én irányítok! című könyvéből egyénileg, otthon is tanulható, de számos tanfolyamon is elsajátítható. Ezzel a módszerrel kapcsolatban a szakemberek körében vita tárgya az, hogy mivel a vajúdás és szülés már önmagában is módosult tudatállapotot hoz létre, érdemes-e arról beszélni, hogy valaki „hipnózisban szül”. Mindenesetre az egészen biztos, hogy önbizalmat ad, kapaszkodót nyújt, a kontroll érzését fokozza.
Lehetséges hatások a hipnózis szülés alatti alkalmazásánál
- a tapasztalatok szerint kevesebb beavatkozásra kerül sor
- hipnoanesztéziával[1] hatékony a félelem és szorongás csökkentés
- jobb anyai együttműködés, a tágulási szak lerövidülhet, a kifáradás veszélye csökkenhet
- az anya könnyebben, magabiztosabban érti teste és babája jelzéseit,
- a megnövekedett kontroll-érzés miatt kellemesebb lehet a szülési élmény
- az újszülött jobb alkalmazkodási és szopási készségét figyelték meg
Honlapok, szakirodalom
- Magyar Hipnózis Egyesület
- www.hipnozis.lap.hu
- Bányai É., Benczúr L. (2008). A hipnózis és hipnoterápia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
- Bowers, K. S. (2006). Hipnózis a komolyan kíváncsiak számára. Ursus Libris Kiadó, Budapest.
- Vértes G. (2006). Hipnózis-hipnoterápia. Medicina, Budapest.
[1] érzéstelenítés
Az összefoglalót készítette
Héjja Nagy Katalin