TSMT - Tervezett SzenzoMotoros Tréning

 

A módszer kialakulása 

A módszer kidolgozója Lakatos Katalin PhD (konduktor, szakpedagógus, úszó szakedző), aki az eltérő fejlődésű gyerekek terápiás ellátása céljából fejlesztette ki eljárását. A módszerének eméleti alapja Anna Jean Ayres által kidolgozott szenzomotoros terápia, az Ayres-terápia, amely az egyensúlyérzékelést, a tapintást és az izomtónust fejleszti különböző mozgásos helyzetek kialakításával. Ayres feltételezte, hogy a fejlődési problémák egyik legfontosabb oka az érzékszervi ingerek és a mozgásos válaszok szervezésének, tervezésének akadályozottsága. A TSMT terápia hatásmechanizmusa alaposabban kidolgozott, és az edzéselmélet alapszabályaival megtámogatott magyar módszer.

 

A módszer lényege

A terápiában sérült idegrendszerű, eltérően fejlődő, valamint az ép intellektusú, de tanulási, viselkedéses vagy mozgásos problémákkal küzdő gyerekek vehetnek részt 3 hónapos kortól 14 éves korig. A terápiát speciálisan kiképzett gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, konduktorok, óvodapedagógusok, gyógytornászok, tanítók végezhetik, akik rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt, biztosítva ezzel a lehető legnaprakészebb információk felhasználását a rájuk bízott gyermekek mindennapi ellátásában. A terápiát egyéni vagy csoportos formában végezhetik a gyerekek, attól függően, hogy az előzetes vizsgálat során milyen eredményt értek el.

A TSMT-módszer regressziós szemléletű, neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat figyelembe vevő, széleskörű fejlesztő feladatokkal rendelkező, eszközigényes mozgásfejlesztési rendszer. A TSMT mozgásos foglalkozások hatására a gyermekeknek nemcsak a  mozgása rendeződik, hanem  az idegrendszer érése következtében javul a feladattudata, utánzási képessége, egyidejű többcsatornás figyelme, téri tájékozódása, testképe, emlékezete, sorrendisége, és a magatartásproblémái is rendeződhetnek. TSMT- módszer használatával az organikus éretlenség csökkenthető, megszűntethető, az elért fejlődési eredmények megszilárdításával később jobban lehet az egyéb, speciális felzárkóztató terápiákat alkalmazni (a gyermek magasabb szinten, jobb figyelmi, megértési, utánzási, emlékezeti képességgel hamarabb fog javulni).

 

Mely tünetekre javasolt a terápia

  • megkésett pszichomotoros fejlődés
  • megkésett beszédfejlődés
  • megkésett mozgásfejlődés
  • mozgáskoordinációs nehézség
  • izomtónus eloszlási zavar
  • hiperaktivitás
  • figyelemzavar
  • iskolaéretlenség
  • viselkedési vagy beilleszkedési nehézségek
  • részképesség gyengeség, tanulási problémák
  • autizmus spektrum zavar
  • önértékelési zavar, szorongás

 

A fejlesztés formái 

1. Egyéni szenzomotoros fejlesztés (TSMT-I)

2. Kiscsoportos szenzomotoros fejelsztés (TSMT-II) 

 

A módszer menete

A fejlesztések megkezdését minden esetben vizsgálat előzi meg annak érdekében, hogy megállapításra kerüljön, fennáll-e idegrendszeri éretlenség. Amennyiben igen, úgy eldől az is, hogy a TSMT egyéni vagy csoportos formája megfelelőbb-e a gyermek számára.

Egyéni TSMT foglalkozások esetében a szükségletek szerint kialakításra kerül az egyénre szabott fejlesztési terv, amelyet betanítás után a gyerek állapotától függően 8-12 hétig otthon végeznek a szülők rendszeres kontrollok mellett. A súlyosabban / kiterjedtebben sérült gyermekek 3–6 egyéni TSMT-tréning után jutnak el olyan fejlettségi szintre, hogy képesek legyenek a csoportos fejlesztésben részt venni. Az egyéni TSMT célja az idegrendszer érési folyamatainak beindítása, az együttműködés kialakítása, a zavaró tünetek csökkentése, az adott életkorban elvárható motoros, pszichés-kognitív és szociális teljesítmények elérése, a csecsemőkori/primitív reflexprofil integrálása, a beszéd és a mozgás szinkronjának kialakítása, felzárkóztatás, minél hamarabbi csoportba illesztés.

A csoportos TSMT foglalkozás olyan gyermekek számára alkalmazható, akik már képesek 4-6 fős csoportban együttműködni, a terapeutával dolgozni. A módszert sok fejlesztő eszköz alkalmazásával lehet eredményesen végezni. A csoportba kerülés több szempont figyelembevételével történik. A foglalkozások 4-8, maximum 12 fős csoportokban zajlanak heti rendszerességgel, a csoportra szabott fejlesztési terv alapján. Az alkalmazott feladatok a konkrét műveleti időszak nagymozgásos feldolgozása, a figyelem jobb irányíthatósága, a szenzomotoros szinkronok, a praxis javulása, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a lateralitás, a dominancia beérése mellett a szerialitás, a  ritmusérzékelés, a motoroskreativitás, az egyidejű többcsatornás figyelemfejlődését is elősegítik, s emellett az úgynevezett primitív/csecsemőkori reflexprofil integrációját is kialakítják. E készségek és képességek a sikeres iskolai beválás nélkülözhetetlen alapját képezik.

 

Honlapok, szakirodalom

  • Lakatos Katalin: A szenzomotoros fejlődés jelentősége 0-6 éves kor között, I-VI. Óvodai Nevelés, Pedagógiai folyóirat, 1999.09.-2000.02. között.
  • Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség korai felismerése, Fejlesztő pedagógia, pedagógiai szakfolyóirat, 9. évf. 1999.4-5.sz. 3-25.o.
  • Lakatos Katalin: Korai egyéni és kiscsoportos fejlesztés 1992-1999 között, Fejlesztő Pedagógia, pedagógiai szakfolyóirat, 11. évf. 2000.4-5.sz. 101-119.o. Lakatos Katalin: Az alapkészségek fejlesztési lehetősége a HRG és a TSMT-I-II módszerekkel. in: Integráció és inklúzió, fejlesztő módszerek a közoktatásban, szerk. : M. Tamás Márta, Trefort K. 2006. 168-183.o.
  • www.bhrg.hu

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.