MPPPOT - 2018 Absztraktok

Andrek Andrea pszichológus:

A nagyszülők helye és szerepe a gyermekágy idején

A gyermekek gyermekének születése alapvető változásokat hoz minden résztvevő életében. Mint minden kiemelt életfordulónál, úgy ennél is, új feladatokkal kell szembe nézni, és gyakran az előző szakaszból fennmaradt megoldatlan konfliktusokkal is, amelyek immáron az új életszakaszban várnak megoldásra. A nagyszülővé váló szülők megkerülhetetlen feladata, hogy elbúcsúzzanak felnőtt gyermekeiktől, elbúcsúzzanak saját szülői feladataiktól. Mi történik a következő generáció megszületésekor mindazokkal, akik a családi rendszerben egy szinttel odébb mozdulnak: gyermekekből szülők, szülőből nagyszülők lesznek? Milyen jellegzetes érzelmi dinamikák tapasztalhatók a szülés és gyermekágy idején a családi rendszerekben? Előadásomban ezeket és ehhez hasonló kérdéseket járjuk körbe a gyakorló pszichológus szemszögéből.

 

Antal-Uram Dóra, Naszvadi Emma, Zinner-Gérecz Ágnes:

Az alacsony intenzitású pszichoterápia alkalmazása a szülészet- nőgyógyászat területén

A szülészet-nőgyógyászat területén is elérkezett az idő, hogy megvalósuljon az a paradigma, amit évek óta ismerünk: bio-pszicho-szociális szemléletmód. A szomatikus osztályos munkában a minimumfeltételek alapján a klinikai szakpszichológus, jelen esetben a szülészet-nőgyógyászat területén, a pre-, peri- és posztnatális időszakban felmerülő pszichés kockázati tényezők és stresszorok felismerésére és normalizálására centrál. Ez felismerhető akár a szüléssel kapcsolatos negatív kognitív disztorziók mentén kialakuló egészségszorongásos problémák révén, melyekhez preventív szemlélettel érdemes közelíteni, mérlegelve az esetleges kockázati tényezők jelentőségét/jelenlétét, pl. fenyegető koraszülés esetén. Az alacsony intenzitású pszichoterápiás beavatkozások indikáltak azon pszichés problémák kezelésében, melyek a várandósság és gyermekágy időszakában jelentkeznek. Előadásunkban eseteken keresztül szeretnénk demonstrálni ennek szülészet-nőgyógyászat területén való alkalmazását.

 

Ádám-Túri Judit dietetikus:

Az anyai táplálkozás jelentősége a szülés utáni regeneráció és a laktáció tükrében

Ismeretes, hogy az anyai étrend meghatározó jelentőségű a várandósság alatt. A gyermekágyi időszakban - amikor már nem a köldökzsinór, hanem az anyatej köti össze anyát és gyermekét - a kiegyensúlyozott étrend nem veszít fontosságából. Az anyatej összetétele a gyermek korához, igényeihez igazodik, valamint napszakos változásokat is mutat. Bizonyos összetevőire az anya étrendje is hatással van. Mi jut át az anyatejbe és mi nem? Tudományosan megalapozottak-e azok a javaslatok, amelyek az anyákat korlátozzák a laktáció alatti étkezésben? Előadásomban arra keresem a választ, hogy milyen dietetikai megfontolásokkal támogathatjuk a regenerálódást, a jó közérzetet és a sikeres szoptatást a szülés utáni napokban, hetekben és hónapokban.

 

Bognár Zsuzsanna aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos:

Egy aneszteziológus tapasztalata, hogy miként is lehet más egy szülés, ha megismerjük az eddigi hitek mögött rejlő tényeket. Esetismertetés.

Aneszteziológusként egyik feladatom a fájdalom csillapítása. A szülészeti fájdalom azonban egy kicsit más. Egyrészről itt egyszerre ketten vannak jelen: a vajúdó asszony, aki kéri, illetve akinek kérik az epidurális anesztéziát (EDA) és a még meg nem született kisbabája, aki így vagy úgy, de részesül benne. Másrészről az élettani folyamatoknak, így a szülésnek is megvan a természetes „munkazaja” és az ebből adódó haszna. Ugyanakkor maga a fájás szó, illetve a környezet gyakran negatívan befolyásoló hatása, hogy a szülés bizony fájdalmas, megteremti a helyünket az EDA használatára, ami sajnos akár további beavatkozásokat tehet szükségessé. Ennek tényével és még sok mással akkor szembesültem, mikor egy nap a Nemfarmakológiai módszerek a peripartum fájdalommenedzsmentben című előadást hallgattam meg, mely többek között arról szólt, hogy a szülés körül milyen természetes, összetett, belső fájdalomcsillapítási rendszer működik, illetve milyen nem gyógyszeres fájdalomcsillapítási módokat lehet alkalmazni a szülés körül. Következő délután EDA céljából hívtak a szülőszobára. A szülőszobába lépve szempillantás alatt a tanfolyamon hallottak helyzetgyakorlataiban találtam magam, ahol így már más szemmel követtem az eseményeket. Gondolok itt többek között az alábbiakra: - Az epidurális fájdalomcsillapítás – amiben „mindenki hisz”: mit ad és mit vesz el, és tényleg mindig sikeres? - A szabad testhelyzet-változtatás lehetőségei és hatásai a tágulási majd a kitolási fázisban: az ösztönös mozgásformák. - Egyszerre két szerepben: a társas támasz hiányának felismerése és felvállalása. - Mit tehetek a „Nem bííírom!!! Én ebbe belehalok!” helyzetben? – „Sasolhatok.”: a mindig kéznél lévő szuggesztív kommunikáció lehetőségei. - A szaglás, mint elemi funkciónk, és mint választható (alternatív) terápia lehetősége: aromaterápiás üvegcse kontra a fertőtlenítő rémisztő szaga. - A kád és az általa kínált vízben vajúdás és szülés – jelen esetben – tárgyi és gondolati lehetősége. - Honnan tudom, hogy hol tart a folyamat? Végig tudjuk-e vinni a szülésig? Kivédhető-e a császármetszés? – a belső drukkom és a szülés után megismert előzmények. - És mire is jó ez a nagy fájdalom? – gondolatok ennek kihatásáról az anyává válás folyamatára. Esetismertetésemben többek között ezekről a szituációkról, az általuk keletkezett dilemmákról és megoldásaikról lesz szó. Vagyis arról, hogy mit lehetett kihozni egy olyan kezdeti helyzetből, ahol a fájdalom az úr, és aminek eredményeképpen egy olyan folyamat bontakozik ki, ahol a külső vezetést kereső leányból a saját belső erejét megérző és gyermekét természetes, hüvelyi úton megszülő felnőtt asszony vált annak ellenére, hogy egyik beavatkozás követte a másikat.

 

Bödecs Péter szülész-nőgyógyász orvos:

Kérdések és válaszok a gyermekágyhoz kapcsolódóan

A szülészek szerepe a napi gyakorlatban a újszülött világra érkezése és gyermekágy során a szüléssel, illetve műtéttel  kapcsolatos szövődmények ellátására korlátozódik. Áttekintjük, hogy ezen kívül miben lehet szerepe az orvosnak a szülést követően. Ennek az időszaknak a történései számottevő hatással lehetnek a későbbi életminőségre és gyermekvállalásra is

 

Fazekas Piroska BCE TKDI doktorjelölt:

Szavak születése - avagy a kommunikációs kontextus és a nyelvi reprezentációk vizsgálata szüléstörténetekben

Fazekas Piroska: Szavak is születnek ( - avagy a kommunikációs kontextus és a nyelvi reprezentációk vizsgálata szüléstörténetekben - ) Kulcsszavak: interperszonális kommunikáció, orvos-beteg kapcsolat, szüléstörténetek, tartalomelemzés, segítő kommunikáció,EMK, nyelvi kommunikáció az egészségügyben). Doktori disszertációm témáját dolgozza fel kivonatolt, nagyobb közönség elé szánt változatban az alábbi előadás. A szülés, mind testileg, mind mentálisan, mind pedig pszichésen óriási megterhelés a szülő asszonynak (és a születni készülő magzatnak, majd az újszülötté váló embernek), a túlterhelt egészségügyi személyzetnek egyaránt.

Dolgozatom ezt a problémakört járja körbe, de nem a megszokott természettudományos, pszichológiai, egészségszociológiai nézőpontból, hanem kommunikációkutatói kérdésfeltevések által, kicsit talán az anya szemszögéből is; hiszen a szülőszobákban nem csak újszülöttek, anyák is születnek és szavak, sokszor bátorító, a folyamatokat előre mozdító, de olykor bántó, megalázó, megsemmisítő szavak, melyek a szülés és a születés – e csoda alapélményét befolyásolni képesek, így nagyobb a hatalmuk, mint hinnék. Módszerem gyűjtött, kérdőívek adatainak elemzése és leírt szüléstörténetek tartalomelemzése számítógépes szoftverrel, majd annak vizsgálata, hogy a feltárt szó előfordulások és gyakoriságok hogyan mutatkoznak meg az egyes történetek tartalmában, és az édesanyák szóhasználata (az utóbb leírtak alapján), hogyan tükrözi az átélt élményt. A szavak nyomába eredünk

 

Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő:

Szoptatás, altatás a gyermekágyas időszakban

A gyermekágynak a mindennapi élet újraszervezésének fontos része az igény szerinti szoptatás/táplálás beillesztése a napi rutinba. 

Amikor igény szerinti szoptatásról beszélünk, akkor fontos megjegyeznünk, hogy a szoptatás nem annyira a csecsemő táplálásának, hanem inkább gondozásának módja és mint ilyen, számos funkciója van, számos szükségletre kínál megoldást (pl. éhség, szomjúság, megnyugvás, biztonságérzet, állapotszabályozás, elalvás). Mint ilyen, nem is igazán terelhető merev rendszerbe, hanem inkább úgy illeszkedik bele a mindennapokba, mint a kapcsolattartás egy formája; kommunikáció az anya és kisbabája között. Ha a szülők képesek ezt a nézőpontot felvenni, akkor sokkal könnyebben és magától értetődőbben tudják értelmezni kisbabájuk jelzéseit, és sokkal gördülékenyebben tudják beépíteni a válaszkészséget napjaik menetébe. Az előadásomban ezt a kezdeti szakaszt fogom bemutatni a szoptatás tükrében.

 

Dr. Hadházi Éva PhD pszichológus:

Az Anya-magzat Kapcsolatanalízis jellegzetességei a szakember szemével - beszámoló, egy hazai és külföldi kapcsolatanalitikusok tapasztalatait feltáró kérdőíves vizsgálatról

Előadásomban az anya-magzat kapcsolatanalízis (KA) méréses tapasztalatokon nyugvó leírását mutatom be. Bár a módszer hatékonyságának az objektív vizsgálata még várat magára, e kísérlet a tapasztalatok kvantifikálására, közelebb vihet azon változások feltérképezéséhez, amit a várandós kismamák, családok és az őket támogató szakemberek a kapcsolatanalitikus folyamatnak tulajdonítanak. Jelen kérdőíves vizsgálat 23 kapcsolatanalitikus szakembernek (9 magyar, 14 külföldi), 1105 várandós anyával való munkatapasztalatain alapuló válaszait dolgozza fel. A Likert típusú és nyílt végű kérdésekkel nyert adatok elemzésével kívánja megválaszolni a kérdést, hogy a kapcsolatanalízis, mint módszer- milyen jellegzetességekkel bír a hazai és külföldi szakemberek tapasztalatai alapján? Az eredmények alapján, a következő jellegzetességekre reflektálhatok: (1) a módszer keretei, (2) a KA-ben résztvevő anyák motivációi, (3) KA hatékonysága: (a) az anyák által a kapcsolatanalitikusnak adott visszajelzések arról, hogy miben segített a módszer, (b) a KA hatékonysága a szakemberek értékelése alapján, (c) az anyák által, a kapcsolatanalitikusnak adott leggyakoribb jellemzések a KA-el született babákról, (4) az alkalmazott technikák, (5) a munka kihívásai, (6) a KA alkalmazhatósági köre, (7) más módszerekkel való összehasonlítása és (8) javaslatok a KA hatékonyságának növelésére. A vizsgált sajátosságok pontosabb képet nyújtanak a módszerről, támpontokat adnak a további vizsgálatokhoz, a szakemberek képzéséhez és ami a legfontosabb, gazdagítják azt a tudást, ami elengedhetetlen a hozzánk forduló kismamák, párok kíséréséhez, a kiegyensúlyozottabb szülő magzat kapcsolat kialakításához.

 

Harmati-Győrffy Krisztina perinatális szaktanácsadó, life coach, közgazdász, tanár:

Segítség a kezdetekhez - elképzelések, vágyak, lehetőségek és a valóság a gyermekágyas időszakot tekintve

A várandósság időszakában a fókusz elsősorban a szülésre korlátozódik, és a gyermeket váró család látókörében csak homályosan sejlik fel a gyermekágy időszaka. Ezt az űrt kívánja áthidalni a "Szülnijó - Segítség a kezdetekhez" tanfolyam, ahol az induló családoknak praktikus orvosi és babaápolási tanácsokon túl nagy hangsúly helyeződik a gyermekágy lélektani vonatkozásaira. Az előadásban a családok, anyák és apák érdeklődését, gyermekágyról alkotott elképzeléseit, a szemléletformálás lehetséges módjait, valamint a tanfolyam hosszabb távú sikeres hatásának lehetőségeit és korlátait mutatom be.

 

Lengyel Anna perinatális szaktanácsadó, gyógypedagógus és Tóth Anikó gyógypedagógus:

Koraszülött Prevenciós Program családközpontú szemlélettel

Előadásunkban szeretnénk bemutatni a Központunkban immáron több, mint 10 éve működő mérsékelt rizikójú koraszülött csecsemőket és családjaikat kísérő programunkat, módszereinket. A koraszülöttség rizikót jelent a csecsemők fejlődése szempontjából, ezt bizonyítottan tudjuk. A koraszülés befolyásolja a szülővé, anyává válás folyamatát, ez is egyre közismertebb tény. A két tényező együttes alakulását, változásainak folyamatát gyakorlati tapasztalataink alapján szeretnénk vázolni, összegezni.

 

Léder László pszichológus:

Adjunk bele több apait! Az apa pszichológiai szerepe a gyermekágy idején

2017 tavaszán nyitotta meg kapuit az Apa Akadémia, melynek célja az "apák visszacsempészése a gyermeknevelésbe és az aktív családi életbe". Az előadáson az Apa Akadémia eddigi tapasztalatairól lesz szó, arról, hogy milyen hiedelmek, apa, anya és családi modellek, illetve külső tényezők akadályozzák vagy segítik a magyar apák korai bekapcsolódását gyermekeik gondozásába és nevelésébe. Az előadás kitér azokra a modern pszichológiai kutatásokra is, melyek a korai anya- gyermek kötődést, a korai apa-gyermek kötődés fontosságával egészítik ki.

 

Liptákné Horváth Zsuzsanna perinatális szaktanácsadó:

Az aranyóra – kulturális kitekintés az Amerikai Egyesült Államokban

Az előadás a következő kérdések mentén szerveződik: Az aranyórának milyen jelentősége van az amerikai és az angol szülészeti gyakorlatban? A korai háborítatlan bőrkontaktus, a szoptatás támogatása, az együttes elhelyezés milyen mértékig valósul meg? Miért terjedt el az első életnapon történő körülmetélés gyakorlata az angolszász országokban, különösen az USA-ban? A magyar rendszerhez képest az USA-ban és az Egyesült Királyságban az állam és a munkáltatók milyen módon támogatják a gyermekágy időszakában az anyákat és a családokat? Milyen pszichológiai és orvosi megfontolásokra épül a gyermekágy szociálpolitikája? 

 

Molnár Judit Eszter klinikai szakpszichológus:

Gyermekágyi év: hogyan záródik vissza, ami megnyílt?

A várandósság kilenc hónapja három trimeszterre tagolódik. A gyermekágy, a szülést követő időszak szűk szakmai és köznyelvi jelentésében hat hét. Tágabban értelmezve a csecsemőkor, a teljes első év az át és visszarendeződés ideje az anya és környezete számára. Az anyai oldal szomatikus, pszichikus változásainak és a csecsemő testi-lelki fejlődésének időkörei egymásba simulnak hasonlóan és másképpen is, mint a várandósság trimesztereiben. Ezen időszak ívének - eseményeinek, szükségleteinek, kapcsolódásainak – ilyen szempontú újragondolása hatékonyabbá teheti a segítségnyújtást a kapcsolódó szakmák számára.

 

Nováky Rita szülésznő, perinatális szaktanácsadó:

Szülésznői gondozás a gyermekágy idején

A szülésznői gondozás, hazánkban, csupán a várandósság-szülés időszakát öleli fel. Praxisközösségünk  gondozási rendszerében  a gyermekágyas időszakra is felkészítjük a leendő szülőket, a nagyszülőknek „nagyiképzőt” tartunk.  Erről a gondozási rendszerről, szemléleti kérdéseiről és a praktikus, mindennapi szintjéről szól a kongresszusi előadásom.

 

Orosz Katalin klinikai szakpszichológus:

Gyászoló anyaméh – az első otthon elvesztése

A magzati létélmény még mindig rejtélyes állapot a felnőttek számára, és nehezen megközelíthető a tudományos vizsgálódás eszközeivel. Mivel azonban a pszichoterápia tapasztalati tudása és a neurobiológia szerint a magzati állapot a kiindulópontja későbbi életünk pszichés működésének, érdemes megfogalmazni, mi az, amit tudunk erről.

A magzat ökológiai környezete az anya teste, elsődleges külvilági tapasztalatai ebből az érzékelhető valóságból  erednek. Saját belső élményei pedig testének folyamatos fejlődéséről, átalakulásáról vannak. Testének élettani működése jelentősen különbözik a születés utánitól. Bár ezek evidenciák, mégis fontos több gondot fordítani ezeknek az élményeknek a vizsgálatára. A születés utáni – esetleg traumatizált létállapot valószínűleg sokkal nagyobb befolyással bír hosszú távon fejlődésére, mint azt sejtjük.

Előadásomban megkülönböztetem a perinatális traumatizációt minden más traumától, és bemutatom néhány jellegzetességét. Mindezt felnőttek pszichoterápiájából származó perinatális esetek elemzése alapján vázolom fel, hogy az anya és az újszülött gyermekágyi időszakban zajló pszichés folyamatait jobban megértsük.

 

Rosnyay Nóra Rita mentálhigiénés szakember, fókusz tréner és Schwarz Ágnes mentálhigiénés szakember, fókusz tréner, autogén tréning tanácsadó:

A test iránymutatása az átalakulás folyamatában. Fókusz módszer alkalmazása a várandósság és gyermekágyas időszak kísérésében

A várandósság, a szülés és a gyermekágy során zajlik életünk egyik legintenzívebb változása: mind külsőben mind bensőnkben lezajló hatalmas átformálódás. A serdülőkor mellett ebben az időszakban kerülnek hangsúlyosan előtérbe a test jelzései, alakulásai. A test folyamataival párhuzamosan az érzelmi megélés is erőteljesebbé válik, az átalakulás testi és lélektani értelemben is lehetővé teszi a befogadás, megtartás, táplálás, majd az elengedés, különállóvá válás és gondoskodás megvalósulását. A fókuszolás egy sajátos figyelmi aktus, elfogadó viszonyulás érzelmeink, élményeink átéléséhez, melyek a test közvetítésével tudatosíthatóak. Történetét tekintve Eugene T. Gendline által kidolgozott filozófiai és humanisztikus pszichológiai gyökerekkel rendelkező szemléletmód, önismereti eszköz és segítő technika. Arra a felismerésre épül, hogy “a test jóval többet tud” a minket érintő helyzetekről, mint amennyinek tudatában vagyunk. Előadásunkban bemutatjuk, hogy a Perinatus Alapítványnál milyen szakmai tapasztalatokat szereztünk a fókusz módszer alkalmazásában a perinatális időszak kísérése során.

 

Dr. Somkövi Ágnes orvos, kapcsolatanalitikus:

Várandós párok kapcsolatanalízise, hatása a gyermekágyi időszakra

Az anya-magzat kapcsolatanalízis kidolgozói a program fókuszába az anya és magzata közti kapcsolat harmonizálását állították. Az anyát, akinek pszichoszociális környezete által befolyásolt érzéseivel, érzeteivel, ill. saját pre- és perinatális élményeivel a magzat közvetlenül találkozik. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kapcsolatanalitikus folyamatban lehetőség van a felmerülő problémák átdolgozására, és így a gyermekágyi időszak kiegyensúlyozottabbá válhat. Ahogy az édesapák egyre nagyobb számban vannak jelen gyermekük születésénél, úgy a kapcsolatanalízisben való részvételük is egyre gyakrabban merül fel. Ez adja a lehetőséget, hogy megfigyelhessük, mennyiben más a gyermekágyi időszak, ha az apa is aktívan részt vett a kapcsolatanalitikus órákon.

 

Székely Zsófia pszichológus, egyetemi tanársegéd, doktorjelölt:

Kapcsolatban bontakozó kapcsolat. Szülésznők, bábák, dúlák tapasztalatai a segítő kapcsolatról: kutatási beszámoló

A vajúdást/szülést vizsgáló tudományos kutatások többsége biomedikális szemléletben fogan, eredményeik is ezt a paradigmát tükrözik vissza. Az utóbbi időben nyernek teret holisztikus kérdésfeltevéssel és módszerekkel dolgozó kutatások, melyekhez kvalitatív vizsgálatunkkal csatlakozunk. A szülés körüli segítők számára jelentős kihívásokat jelenthet a humanizált, személyre szabott és együttérző ellátás megvalósítása, melyet gyakran tovább súlyosbít a kórházban dolgozó női szakemberek nehezített hatalmi-függőségi pozíciója. Ugyanakkor az intézményen kívüli szüléskísérés egyik legjellemzőbb összetevője az egymásra hangolódás. Kvalitatív pszichológiai kutatásunkban mélyinterjúk keretében szüléstörténeteket gyűjtöttünk szülésznőktől, bábáktól és dúláktól, célunk a ’női hang’ megszólaltatása, a nők segítő kapcsolati tapasztalatainak feltárása volt. Előadásomban az eredmények bemutatása mellett arra is keresem a választ, hogy a segítő kapcsolatban megélt tapasztalatok milyen összefüggésben lehetnek a kialakuló anya-gyermek kapcsolattal – ezúttal a segítők szemszögéből.

 

Prof. Varga Katalin PhD pszichológus:

A szülészeti rutinbeavatkozások káros hatásai a gyermekágy időszakában

Az előadás néhány olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, hogy milyen káros hatása lehet a modern szülészeteken rutinszerűen alkalmazott eljárásoknak az anyára, a csecsemőre, illetve kettejük kapcsolatára. Főképp az epidurális anesztéziával, a szintetikus oxitocinnal és a császármetszéssel kapcsolatos szakirodalmi adatokat összegzem.

 

Várfalvi Marianna védőnő, szülésznő:

Testi-lelki szükségletek, változások kihívásai a gyermekágyas időszakban

A gyermekágyas időszak a szülés lepényi fázisát követően kezdődik hivatalosan. Valójában vitathatatlanul a szülés a kiemelkedő csúcseseménye a gesztációs időszaknak. A női szervezet átalakulása, a lelki és mentális folyamatok azonnal elkezdődnek a gyermek megszületését követően, és gyermekágyas változások innentől órára, percre történnek. Testi szinten is több dimenzióban folyik a szervezet átalakulása, amelyről sokszor kevés tudatosul valójában. Mindenkire jellemző a szülési munka utáni egész szervezetet érintő fáradtság, kimerültség, és a helyi fájdalmak. Mentálisan rendkívüli jelentősége van, hogy az újszülöttről folyamatos információk legyenek, de ha lehet, akkor mindez a személyes, fizikai együttléttel együtt legyen megtapasztalható. Lelkileg az új élethelyzet miatt és a hormonális változásoknak köszönhetően nagyon szenzitív, labilis, akár szélsőséges is lehet ez az időszak, tele aggodalommal, szorongással, félelemmel, bizonytalansággal. A várandós időszakban komoly preventív szerepe van a gyermekágyas időszakra való felkészülésnek, az ebben az időszakban várható testi, lelki változások ismeretének. Ezzel összhangban a szülés kísérésében, vezetésében szerepet játszó szakemberek szülést követő időszakra adott szuggesztiói, tanácsai, gondozási és ápolási tevékenységei nélkülözhetetlenek abban, hogy ez a gyermekágyi krízis minél kisebb amplitúdókkal, minél rövidebb idő alatt egyensúlyra vezessen. A női szervezet életfunkciói és a női-, anyai szerepek léleképítő elemei sikeresek és pozitív irányba haladóak legyenek, erősítsék a kompetencia és megküzdőképesség érzését, az életadás és az új életről való gondoskodás képességének élményét.

 

Zelena András PhD. egyetemi adjunktus:

A gyászfeldolgozó csoport lehetőségei prea- és perinatális veszteséget átélt szülők részére

Gyászfeldolgozó csoportból származó esetek ismertetésével arra világítok rá, hogy milyen fontos szerepe van a veszteségélményt átélt szülők nonverbális jelzéseire is szenzitív szakembernek a komplikált gyász, a megrekedt gyászmunka időbeni felismerésében. Sokunk a komplikált gyásszal, korábbi stigmatizáló terminológiával: patológiás vagy torzult gyásszal küzdők legkülönfélébb hiány- és veszteségtapasztalatainak manifesztumaival találkozunk. Komoly szakmai kihívás, sőt inkább komplex feladat- és problémakör diagnosztizálni a komplikált gyászt. Az önsegítő csoportok szervezői sok esetben laikus vagy sorstárs segítők, de megtalálunk a szervezők között mentálhigiénés szakembert, teológust, szociális munkást és pszichológusokat, orvosokat, de egyetemi hallgatókat egyaránt. A szervezés szakaszában olyan személyeket várnak a feldolgozó csoportba, akik elveszítették gyermeküket, s úgy érzik, gondot okoz az elengedés, a búcsú; vagy éppen fájdalmukkal nem szeretnének egyedül maradni. E csoportok általában 10-12 alkalomra ad hoc módszerrel szerveződnek, legtöbbször igen sokszínű a veszteségélményt átélt résztvevők halmaza. A homogén összetétel csoportok közül a pre- és perinatális veszteségek tematikus csoportját mutatom be.

 

 

POSZTERBEMUTATÓK

Gutmann Orsolya szülész-nőgyógyász orvos:

A kisbaba megszületett, szárazra törlik, majd az anyja mellkasára kerül, jól betakarva. Itt tölti az elkövetkező 1-2 órát, megszakítás nélkül. Milyen folyamatok indulnak be a babában és az édesanyában, ha az első órák így telnek? Milyen folyamatok indulnak be, ha az együttlét helyett szeparáció történik? A poszter az aranyórák jelentőségét az együttlét és a szeparáció indukálta folyamatokkal szemlélteti. A legfontosabb alapkutatások felsorolása mellett hasznos ötleteket tartalmaz és olvasmányokat is ajánl felnőtt emberek, várandósok és szakorvosok számára, perinatális traumák témakörében.

 

Ludman Erika védőnő, perinatális szaktanácsadó:

10 éves az ELTE Perinatális szaktanácsadó képzése

2007-ben indult a perinatális szaktanácsadó képzés az ELTE pszichológia karán. Az alapítók, Andrek Andrea, dr. Bödecs Péter, dr. Hidas György, Molnár Judit Eszter és Suhai Gábor Dr. Varga Katalin akkori és jelenlegi tanszékvezető segítségével indították az interdiszciplináris posztgraduális képzést. Az elmúlt 10 évben 59 perinatális szaktanácsadó diplomázott le, a képzés pedig egyre népszerűbb, jelenleg 24 végzős hallgatója van. A következő évfolyam 2018 szeptemberében indul.

 

Dr. Sipos Edit pszichológus:

Kapcsolat a babával - szülésen innen és szülésen túl. Az Anya-Magzat Kapcsolatanalízis, mint prevenciós módszer

”Figyelemre méltó folytonosság van az intrauterin és extrauterin anya-gyermek kapcsolatban… Ugyanaz a kapcsolat folytatódik tovább a születés után, mint annak előtte.” A pszichoanalitikus Piontelli, a világon elsőként figyelt meg magzatokat az anyaméhben ultrahang segítségével. Ikermagzatokkal végzett megfigyelései szerint, a megszületésük után, az ikrek temperamentuma, kötődési viselkedése, folytatása volt az anyaméhben megélt tapasztalatoknak. Az Anya- Magzat kapcsolatanalízis módszerének megalkotói Hidas György és Raffai Jenő pszichoanalitikusok, egyben a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai Orvostudományi Társaság alapítói. A kapcsolatanalízis az intrauterin tapasztalatok pozitív befolyásolására kidolgozott prevenciós módszer. A kapcsolatfelvétel a magzattal az anyán keresztül zajlik és a növekvő magzat kedvezőbb fejlődési pályára állítása a cél. A gyermek születése után a szülésélmény feldolgozásában és egy új egyensúly megtalálásában támogató a módszer. A kilenc hónap hangolódása ellensúlyozhatja a gyermekágy kezdeti nehézségeit. A stabilabb kötődő kapcsolat átsegítheti az anyát a szoptatás nehézségei,- a hormonális változások érzelmi megélése, és esetleg a lehangoltságán való felülkerekedésén.

 

MŰHELYEK

 

MŰHELY 1.

Bucsai Juhász Anikó klinikai szakpszichológus,

Dobiné Olasz-Papp Nóra kapcsolatanalitikus,

Laczka Zsuzsa pszichológus,

Pongrácz Dóra pszichológus

Moderátor: Dr. Hadházi Éva PhD pszichológus

A gyermekágy „helye” a kapcsolatanalízisben – műhely esetismertetések

Az anya-magzat kapcsolatanalízis úgy él a köztudatban, mint olyan lehetőség, mely a magzat és a szülők közötti kapcsolat harmonizálására hivatott a várandósság idején. Műhelyünkben szeretnénk bemutatni a várandós anyákkal, családokkal való munka teljes ívét, mely nem ér véget a szüléssel születéssel, igény szerint folytatódhat a kisbabás időszakban.  A prezentált esetek betekintést engednek egyrészt azokba a jellegzetes témákba, melyek minden gyermeket váró családban megjelenhetnek már a várandósság folyamán (is), másrészt olyan sajátos történésekbe, ahol valamilyen módon nehezített a fogantatás, egészségügyi, lelki, vagy egyéb okból veszélyeztetett a várandósság, és előre láthatóan terhelt a gyermekágyas időszak. A kapcsolatanalitikusi pszichoedukatív munkával lehetőséget nyújtunk a felmerülő témák átdolgozásával a prenatális időszak kiegyensúlyozottabb megélésére, a posztnatális  időszakra való felkészülésre és a születés utáni támogatásra, mellyel segíthetjük, hogy a szülők “elég jó helyet” teremthessenek a gyermekágynak.

 

 

MŰHELY 2.

Horváth Éva 
Cím: Testközelben – biztonság és bizalom a közelségben

A perinatális témával foglalkozó szakirodalom számos kutatásában támasztja alá azt, hogy az egymásra hangolódás folyamatában mekkora rövid és hosszú távú jelentősége van a biztonság és bizalom kialakításának és megélésének szakmai és személyes szempontból egyaránt. A társas kapcsolódást, egy kisbabával való összehangolódást sokszor megterhelik különböző érzelmi és testi állapotok. Azok el és befogadása, megértése, kezelése különösen fontos a gyermek, a család egészsége, bio-pszicho- szociális fejlődése szempontjából.
A workshop beszélgetésen, rövid esetbemutatáson, saját élményű gyakorlatokon keresztül lehetőséget nyújt a közelség minőségeinek megélésére saját és a másik szemszögéből.

 

MŰHELY 3.

Molnár Judit Eszter 
Cím: Hova lett a feleségem? Meseműhely a gyermekágyról

Ismert mesetípus a szülés utáni álváltozás. Állatkölyök az anya mellett, ráismerhetetlen állapotban a hajdani királynő, beletörődő vagy megdühödött király, apa. A rövid bevezető után egy magyar népmese inspirálta elemzésre invitálom a résztvevőket. A konferencia témái hogyan jelennek meg, mi a jobbféltekés tudás és tanítás az ”egyszer volt, hol nem volt “ időtlen jelenében? Jelenünkben.

 

MŰHELY 4.

Orosz Katalin 
Cím: In Utero - filmvetítés szakmai feldolgozással

Az In Utero c. amerikai dokumentarista filmet 2015-ben mutatták be. A perinatális tudomány legjelesebb művelői szólalnak meg egymás után, alapvető tényeket mutatva be többek között a magzati fejlődés, a szülés-születés, az epigenetika, a stresszkezelés témáiról. Hiába ismerjük a témát a tudományos leírásokból, rendkívüli hatást vált ki mindannyiunkból a jól összeválogatott anyag. A film második felében szaporodnak a társadalmi életből ismert jelenségek elemzései, ismert és kult filmek részleteit is bemutatva: hogyan jelenik meg a téma folyamatosan a mindennapokban, anélkül, hogy felismernénk. A filmet magyar felirattal vetítjük.

A filmet követően lehetőség lesz megosztani véleményünket, benyomásainkat az átéltekről. Izgalmas kérdéseket vetnek fel a tudósok, melyekhez mi is csatlakozhatunk: hogyan változik meg a szemléletünk, és hogyan változhat a nagyvilág, ha ez az tudás része lesz a mindennapi életünknek?

A beszélgetést moderálja: Orosz Katalin

Rövid előzetes a filmről: https://www.youtube.com/watch?v=Rtt-62U9XYs

 

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.