Anya-magzat kapcsolatanalízis

Összeállította: Kemény Veronika, Kovács Katalin, Ördögh Csilla

Az anya-magzat kapcsolatanalízis preventív és terápiás módszer. Feladata, hogy támogassa az anyát a várandósságával kapcsolatos esetleges konfliktusai, problematikus viszonyai rendezésében. Segítse felvenni, fejleszteni, harmonizálni születendő gyermekével, méhével meglévő, természetes kapcsolatát, lélektani oldalról felkészítse mind a magzatot, mind az anyát a születésre - szülésre.

1. A kapcsolatanalízis módszerének megalkotói

Az anya és fejlődő magzata közötti kapcsolatteremtési módszert két magyar pszichoanalitikus, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai Orvostudományi Társaság alapítói, dr. Hidas György (1925-2012) és tanítványa, dr. Raffai Jenő (1954-2015) dolgozta ki az 1990-es évek közepén. „Lelki köldökzsinór – Beszélgetések a kisbabámmal” című közös munkájuk számos nyelven megjelent, s mélylélektani, kapcsolatfejlesztő módszerük nemzetközi sikereket ért el. 2004-től számos nagyvárosban oktatják, így Heidelbergben, Bécsben és Budapesten is.

2. A módszer lényege

Segíti az anyát az anyává érés folyamatában, a magzatot lelki működésének kibontakozásában. Csökkentheti a szülészeti komplikációk valószínűségét azzal, hogy időt és teret ad a gyermekvárással, szüléssel és szülővé válással kapcsolatos érzelmi problémák és tudattalan szorongások feldolgozására. Gyógyító élményt nyújthat a várandós szülő saját gyermekkorából származó hiányaira. Lehetőséget kínál a generációkon átöröklődő minta megtörésére azáltal, hogy a tudattalan konfliktusokat és újraéledő problémákat a várandósok feldolgozzák a terápiában, ahelyett, hogy újra lejátszanák a következő nemzedékkel. Az anya-magzat kapcsolatanalízis célja a magzat harmonikus fejlődésének segítése, az anya és gyermeke felkészítése a szülésre, valamint a megszületés utáni egymásra hangolódás, kötődés elmélyítése.

3. A módszer kialakulásának története

Hidas György pszichiáter és Raffai Jenő pszichológus, mindketten pszichoanalitikusok, együtt dolgozták ki a kapcsolatanalízis módszerét. A munka a ’80-as évek közepén kezdődött el. Raffai - aki évekig járt Hidas Györgyhöz tanulmányi analízisbe - egyik megfigyelése adta a kiindulópontot. Újpesten dolgozott a Károlyi Kórház ifjúsági pszichiátriai osztályán, skizofrén fiatalok pszichoterápiás gyógyításával kísérletezett. Azt tapasztalta, hogy a kezelés során olyan áttételi kapcsolat alakult ki közte és a páciens között, amelyben a páciensnek az volt az élménye, fantáziája, hogy a terapeutának a testében, méhében van. Az alapgondolat szerint, ha ez így van, akkor vissza kell menni a méhen belüli élethez, és ott lehet az eredeti kórokot megtalálni. Így jött az a gondolat, hogy megelőzés céljából a várandós anyák a születendő gyermekükkel együtt mentálhigiénés eszközökkel megközelíthetők, lehet segíteni kettejük kapcsolatát. Heidelbergben a Nemzetközi Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság XII. világkongresszusán 1995-ben tartották bemutatkozó előadásukat a magyar szakemberek Intrauterin anyareprezentáns címen, amely a kapcsolatanalízis mélylélektani elméletét alapozta meg.

4. A módszer felhasználási területei:

  • a magzattal való kapcsolat elmélyítése
  • a várandóssággal, szüléssel kapcsolatos esetleges bűntudat, félelmek, pszichés problémák (nem tervezett gyermek, meddőségi kezelést követő terhesség, a családi történetben szülés körüli komplikáció, borderline zavarok, neurotikus védekezés, pszichiátriai előzmények, stb.)
  • a várandós családi kapcsolatrendszerében fennálló zavarok (életesemények: gyász, kilakoltatás, anyagi - társadalmi tényezők, érzelmi támogatottság hiánya)
  • a terhesség folyamán fellépő funkcionális zavarok: vérzések, görcsök, méhlepény sorvadása, fejlődési retardáció, fenyegető koraszülés (az anya fizikai állapota, drog, táplálkozási zavar, fogyatékosság, betegségek)
  • a várandós nő nemcsak saját negatív érzelmei, hanem az anyja és esetleg korábbi generációk által továbbadott negatív élményeinek hatásai
  • a várandós születendő gyermekével kapcsolatos problémáinak felismerése, a gyermek elutasításához vagy nem kívánt voltához kapcsolódó lelkiismereti problémák
  • előző perinatális veszteségek, ill. a várandósság alatt egyéb fel nem dolgozott veszteségek.

5. A kapcsolatanalízis menete

A várandós első lépésben egy első interjún vesz részt, amelynek során feltérképezik a “kapcsolati hálózatát”. Megvizsgálják a fogantatás körülményeit, az anya és az apa saját fogantatását és születését, valamint a kismama anyjának viszonyulását a terhességéhez. Ezáltal kialakul egy kép az anyasághoz való viszonyáról. A kapcsolatanalízis során az anya és magzata az álmok és a fantáziák „képernyőjén” keresztül kommunikálnak. Az érzéseket, jelzéseket a “lelki köldökzsinór” szállítja, amely olyan tényezők formájában ölt testet, mint a magzat mozgásai, felidézett gondolatok, fantáziák vagy testérzetek. Az apák is kommunikálnak a magzattal. A kapcsolatanalízis nem feltétlenül pszichoterápia, hanem a tudattalan folyamatok korrekciója, a babával való kapcsolat elősegítése.

6. Tájékoztató honlapok, szakirodalom:

http://kapcsolatanalizis.hu

Raffai J. (1996): Beágyazódás In.: Lukács Dénes (szerk): Korai személyiségfejlődés és terápiás folyamat. Animula Könyvkiadó, Budapest

Raffai J. (1998): Megfogantam, tehát vagyok. Párbeszéd a babával az anyaméhben, Útmutató Kiadó, Budapest

Hidas Gy., Raffai J., Vollner J. (2002): Lelki köldökzsinór – Beszélgetek a kisbabámmal, Válasz Könyvkiadó, Budapest

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.