Szemmozgásokkal történő traumafeldolgozás

Az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing = szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás) viszonylag új terápiás módszer, melynek első változatát 1989-ben írta le Francine Shapiro (1948. február 8. - 2019. június 16.) amerikai pszichológusnő. 

Összeállította: Bársonyné Kis Klára, dr. Bodor Zsuzsa, Helik Gabriella, Hostyánszki Gabriella, Kerepesi-Keresztúry Gabriella, Tóth Rita

Az EMDR Eye Movement Desensitization and Reprocessing (szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás) viszonylag új terápiás módszer, melynek első változatát 1989-ben írta le Francine Shapiro (1948. február 8. - 2019. június 16.) amerikai pszichológusnő. Mint sok más tudományos felfedezés, az EMDR is a véletlennek köszönhetően, tapasztalati úton jött létre. Ahogy megalkotója közzéteszi magyarul is hozzáférhető ismeretter­jesztő könyvében. 1987-ben egy érzelmileg megterhelő helyzetben, a parkban sétálva szemével intenzíven követte a fák leveleinek mozgását, és arra lett figyelmes, hogy szemeinek horizontális mozgása következtében feszültsége csökken, az érzelmi megterhelés enyhül. Eleinte úgy vélte, hogy csupán "figyelemelterelés" történt, azért nem okoz akkora traumát felidézni az eseményeket, mert az agy közben a szemmozgásra is figyelt, de hamar kiderült, hogy a módszer alapjaiban változtatja meg az eseményekhez fűződő érzelmeinket, mert függetleníti és újra feldolgozza azokat. Így nem csak a tüneteket szünteti meg, hanem magát az állapotot is képes sikerrel kezelni. Ez a tapasztalat késztette a jelenség szisztematikusabb vizsgálatára. Hipotézisét először barátokon és ismerősökön ellenőrizte, s mivel a cél­személyeknek nehezükre esett spontánul produkálni a szemmozgást, két ujját a szemük előtt jobbra-balra mozgatva ő maga indukálta azt. Az eljárást pontosította, finomította, majd hatásosságát háborús veteránokon, nemi erőszakon átesett vagy gyermekkorban szexuális abúzust elszenvedett sze­mélyeken próbálta ki, és írta le először.

Shapiro a kezdetekben módszerének az Eye Movement Desensitization-t (EMD) elnevezést adta, melynek hátterét a deszenzitizációs modellel magyarázta, miszerint a szemmozgások félelemcsökkenést(habituáció) idéznek elő. Később módszerét a kliensek és szakemberek visszajelzései alapján továbbfejlesztette. Felismerte, hogy a deszenzitizációnál több történik ebben a módszerben, így annak nevét 1991-ben változtatta Eye Movement Desensitization and Reprocessing-ra (EMDR). Hangsúlyozva ezzel a kezelés során az affektív változások mellett bekövetkező kognitív változásokat, és azonosítva az adaptív információfeldolgozási és memóriamodell elméletet. További kutatások eredményeinek értékelése és a módszertan kidolgozása után 1995-ben kiadott egy tankönyvet, amelyben részletezi a pszichoterápia e módszerének nyolc szakaszát.

 

Az EMDR módszer lényege

A módszer traumatikus események által kiváltott, és tartósan fennmaradó problémák kezelésére szolgál elsősorban. Az ún. adaptív információfeldolgozási modell lényege, hogy élményeink és emlékeink elérhető és használható módon dolgozódnak fel, és olyan módon tárolódnak az emlékezetünkben, hogy érzelmi, testi és gondolati összecsengések alapján korábbi történések emlék­hálózataihoz kapcsolódnak (adaptív tárolás). Ha azonban az esemény átélését nagyfokú stressz övezi, az úgynevezett disszociáció jelensége léphet fel, ami az élmények szétkapcsolódását, széttöredezését jelenti, melynek következményeként befagyott emléktöredékek alakulnak ki. Mindez akadályozza az új tapasztalat belesimulását a memóriahálózatba, az emlékfeldolgozás elakad, a feldolgozatlan emlék nem képes összekapcsolódni a korábban megtanult hasznos és fontos információkkal, az emlékek pedig ugyanabban a nyers formában rögzülnek, ahogyan kódolásuk megtörtént (maladaptív tárolás). Az így feldolgozatlanul maradt emlék tehát rosszul tárolódik, és amikor az esemény valami által felidéződik, a páciens szinte újra végigéli a traumát a jelenben (gyakran előtörő erős érzelmeket, testérzeteket is tapasztalhat). Az elmélet szerint ez az alapja a diszfunkcionális gondolatoknak, érzelmeknek és viselkedéseknek, amelyek aztán a traumatikus élmény újra­feldolgozásával gyógyíthatók.

Az EMDR terápia abban segít az agynak, hogy a traumatikus esemény egyes részleteit összekapcsolja, a befagyott emléktöredékek integrált emlékké alakítsa és az önéletrajzi emlékezetbe illessze. A feltárás közben komplex változás zajlik le, a kliens újraéli a traumatikus élményanyagot, értelmezi kialakulását, mindeközben érezhetően csökken a traumaélmény intenzitása, ezzel egyidejűleg a páciens érzelmi feszültsége. Összességében az EMDR módszer serkenti a test öngyógyító mechanizmusait, és az agy normál emlékfeldolgozását.

 

Indikáció / kontraindikáció

Az EMDR terápia hivatalosan és világszerte ajánlott terápiás módszer a PTSD kezelésében. Emellett az EMDR minden olyan pszichés tünetegyüttes kezelésében alkalmazható, amelyek egyszeri-, vagy összetett trauma, vagy hosszan tartó stressz hatásaival összefüggésben alakultak ki. Bár az EMDR-t kezdetben a poszttraumás tünetek kezelésére alkalmazták, a módszer később hatékonynak bizonyult a depresszió, illetve szorongásos kórképek (pl. pánik, fóbiák) kezelésében is. Sikerrel alkalmazzák megterhelő életesemények vagy krónikus stressz következtében kialakult problémáknál, krónikus gyász, krónikus fájdalom szindróma, krónikus fáradtság szindróma, szerfüggőségek, vagy gyermekek magatartászavarainak kezelésében is.

A pszichoterápiák általános kontraindikációi mellett, akut disszociatív állapotokban és pszichózisban nem ajánlott (újabb kutatások ezt megkérdőjelezik). Van olyan (nem kizárólagos érvényességű) ajánlás, hogy az első trimeszterben inkább ne alkalmazzuk. 

 

A módszer menete

Az EMDR terápiában nyolc fázisban dolgozik együtt a kliens a terapeutával. A kliens feladata a módszerrel való megismerkedés, és néhány relaxációs technika elsajátítása után, hogy minél intenzívebben képzelje el a traumatikus élményt, lehetőleg minél több modalitást érintve. A traumát elszenvedett személy a traumatikus eseményre való visszaemlékezéssel egy időben bilaterális (kétoldali) ingereket kap a terapeutától. Ezek lehetnek vizuális, kétoldali szemmozgásokat kiváltó ingerek, vagy felváltva mindkét fülbe adott auditív ingerek, illetve taktilis, kézre, lábra vagy más restrészre adott érintéses stimulációk. A bilaterális ingerlés lényege a két agyfélteke összehangolása, amely elősegíti a traumatikus élmény integrációját, minél teljesebb kognitív feldolgozását. Egy-egy bilaterális ingerlési sorozatot követően a terapeuta megkérdezi, mi az, ami éppen megjelent, felszínre került a páciens belső folyamataiban. A stimuláció egészen addig folytatódik, míg a traumatikus élményre való visszaemlékezés már nem jelent megterhelést, ez a habituáció ugyanis megteremti annak a lehetőségét, hogy az emlék – elvesztve kifejezett érzelmi töltetét – a személyes élettörténetbe integrálódjon, a feldolgozási folyamat lezáruljon. Előfordulhat, hogy erőteljes érzelmi reakciók jelennek meg, ezek többnyire átmeneti jellegűek, és maguktól elmúlnak. Ha ez nem következik be, akkor a következő terápiás ülésen ezekkel folytatható a terápiás munka. Az EMDR terápia abban segít az agynak, hogy a traumatikus esemény egyes részleteit összekapcsolja, a befagyott emléktöredékek integrált emlékké alakítsa és az önéletrajzi emlékezetbe integrálja. A feltárás közben komplex változás zajlik le, a beteg/kliens újraéli a traumatikus élményanyagot, értelmezi kialakulását, mindeközben érezhetően csökken a traumaélmény intenzitása, ezzel egyidejűleg a kliens érzelmi feszültsége. A terápia időtartamát a problémák eredete és a kialakult diszfunkcionális emlékezeti hálózatok milyensége, valamint a páciens felkészültsége, érzelmi terhelhetősége, én-ereje is befolyásolja. Mindezek függvényében néhány üléstől akár a többéves munkáig is eltarthat.

 

EMDR terápia a perinatális időszakban

  • Biztonságos módot kínál az EMDR terápia a várandósság során esetleg előtörő korábbi negatív, traumatikus élmények feldolgozásához. Az érzelmi biztonság, a stabilizáció megteremtése ebben az időszakban különösen fontos előfeltétele az EMDR terápiának.
  • Segítséget nyújthat az előző szüléstől elszenvedett rossz emlékek, tapasztalatok integrálásához, a PP PTSD (Post Partum Post Traumatic Stress Disorder) tüneteinek enyhítéséhez, megszüntetéséhez.
  • Alkalmas lehet a szüléstől való félelem (FOC – Fear of Childbirth) kezelésére is, hiszen a FOC megnöveli az elektív császármetszés iránti igényt, a szülés alatti beavatkozások, illetve az egyéb kedvezőtlen neonatális kimenetelek valószínűségét.
  • Segítséget nyújthat esetleges korábbi, vagy aktuális veszteség feldolgozásában.
  • Alkalmas lehet PPD (Post Partum Depression – posztpartum depresszió) kezelésére is.

 

Szervezet, elérhetőség

Magyarországon: https://emdr.hu/

EMDR Europe: www.emdr-europe.com 

EMDR International Association: www.emdria.org 

International Society for Traumatic Stress Studies: www.isst-d.org 

European Society for Trauma and Dissociation: www.estd.org 

 

Tájékoztató honlapok, szakirodalom

Clinical Practiceguideline for the Treatment of PTSD. American Psychological Association; 2017 https://www.apa.org/ptsd-guideline/ptsd.pdf  

EMDR European Association - https://emdr-europe.org 

EMDR Institute - https://www.emdr.com/ 

EMDRIA (EMDR International Association) - https://www.emdria.org/

Guidelines for the management of conditions specifically related to stress. Geneva, Switzerland: World Health Organization; 2013. ISBN: 978 92 4 150540 6 https://www.who.int/mental_health/emergencies/stress_guidelines/en/ 

Havelka J. (2010). EMDR: A pszichotrauma következményeire kidolgozott protokollizált kezelési módszer. Psychiatria Hungarica, 25 (3), 243-250.

Magyar EMDR Egyesület - https://emdr.hu/

McNally, R. J. (2007). Eye movement desensitization and reprocessing: Basic principles, protocols, and procedures. Francine Shapiro. Guilford Press, New York, 1995 398 pp, Anxiety, 2(3), 153–154. doi:10.1002/anxi.3070020302 

National Institute for Clinical Excellence (2005). Post-traumatic stress disorder: The management of PTSD in adults and children in primary and secondary care. http://www.nice.org.uk/pdf/CG026fullguideline.pdf 

Oren, E., Solomon, R. (2012). EMDR therapy: An overview of its development and mechanisms of action. Revue Européenne de Psychologie Appliquée/European Review of Applied Psychology, 62(4), 197-203. doi: 10.1016/j.erap.2012.08.005

Practice guideline for the treatment of patients with acute stress disorder and posttraumatic stress disorder. Arlington, VA: American Psychiatric Association; 2004. https://www.researchgate.net/publication/287790545_Practice_Guideline_for_the_Treatment_of_Patients_with_Acute_Stress_Disorder_and_Posttraumatic_Stress_Disorder 

Shapiro, F. (1989). Efficacy of the eye movement desensitization procedure in the treatment of traumatic memories. Journal of Traumatic Stress, 2(2), 199–223. ISSN: 0894-9867 doi:10.1002/jts.2490020207 

Shapiro, F, (1991). Eye movement desensitization & reprocessing procedure: From EMD to EMD/R-a new treatment model for anxiety and related traumata. Behavior Therapist, 14, 133-135. ISSN: 0005-7894

Shapiro, F. (2002). EMDR 12 years after its introduction: past and future research.Journal of Clinical Psychology, 58(1), 1-22. doi:10.1002/jclp.1126 

Shapiro, F. (2014). The Role of Eye Movement Desensitization and Reprocessing (EMDR) Therapy in Medicine: Addressing the Psychological and Physical Symptoms Stemming from Adverse Life Experience. The Permanente Journal, 71–77. doi:10.7812/tpp/13-098 

Shapiro, F. (2016). Győzd le a múltad! Vedd kezedbe az életed az EMDR-terápia módszereivel. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest  ISBN: 978-963-226-595-7

Szigeti, F. J. (2018). Szemmozgásos traumafeldolgozás (EMDR-terápia): Hatás, hatásmechanizmus, hatásosság. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 19 (4). pp. 335-356. doi:10.1556/0406.19.2018.011

Baas, M. A. M.; Stramrood, C. A. I., Dijksman L. M.; van Pampus de Jongh és M. G. (2016). The OptiMUM-study: EMDR therapy in pregnant women with posttraumatic stress disorder after previous childbirth and pregnant women with fear of childbirth: design of a multicentre randomized controlled trial. European Journal of Psychotraumatology. Article 1293315.

Laber, M. (2016). Eye Movement Desensitization and Reprocessing. EMDR Therapy – Scripted protocols and summary sheets. Springer Publishing Company, New York.

Stramrood, C., Slade, P. (2017). A woman afraid of becoming pregnant again: Posttraumatic Stress Disorder Following Childbirth. Bio-Psycho-Social Obstetrics and Gynecology, 33-49.

Baas, M. A. M.; Stramrood, C. A. I., Dijksman L. M.; van Pampus de Jongh és M. G. (2016). The OptiMUM-study: EMDR therapy in pregnant women with posttraumatic stress disorder after previous childbirth and pregnant women with fear of childbirth: design of a multicentre randomized controlled trial. European Journal of Psychotraumatology. Article 1293315.

Laber, M. (2016). Eye Movement Desensitization and Reprocessing. EMDR Therapy – Scripted protocols and summary sheets. Springer Publishing Company, New York.

Stramrood, C., Slade, P. (2017). A woman afraid of becoming pregnant again: Posttraumatic Stress Disorder Following Childbirth. Bio-Psycho-Social Obstetrics and Gynecology, 33-49.

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.