A módszer lényege
A shōnishin alapja a babák és gyermekek energia rendszerének fejlődése, mely szoros összefüggést mutat a szenzomotoros fejlődéssel. Az agyhoz és az érzékszervekhez hasonlóan a babák energetikai rendszere is éretlen a születés pillanatában, és ugyanúgy stimulációra van szüksége a fejlődéshez.
Születéskor a későbbi meridiánok minősége már mind jelen van a testben, de egyfajta differenciálatlan "energia tengert" alkot. Ebből születést követően három csoport formálódik, melyekben a későbbi 12 meridiánból 4-4 meridián kezdemény dolgozik sorosan együtt az első életév során. Mind a három csoportnak megvan a maga speciális témája az élethez és a fejlődéshez, valamint megvan a kapcsolódása a hozzá tartozó érzékelő rendszerrel. A kialakult csoportokat családoknak hívjuk, mivel ezek kialakuló működési milyensége ugyanúgy velünk marad egész életünkben, mint a családunk.
A három család témái:
- Elülső család - a közép megtalálása, létezés biztonsága, a kapcsolódás képessége, önbizalom, saját határok kijelölése
- Hátulsó család - mozgásba jönni, belső és külső kiegyenesedés, felfelé irányulni, beszéd fejlődése, meghallgatás képessége, a hátsó határok kijelölése, bizalom az életben
- Oldalsó család - forgás, fordulás, rugalmasság, koordináció, tanulási képesség, fejlődés ereje
Az önálló két lábra állás hoz egy nagy horderejű változást, azáltal, hogy megjelenik a fönt és lent érzete a test két végén, aminek következtében a családokban megindul egy körkörös energia áramlás. A fönt és lent stabilizálódásával a családokon belüli jin és jang meridiánok összekapcsolódnak és kialakítják a "hat tengely" állapotot. Ez a totyogó kortól 5-7 éves korig tart.
Az iskolaérettséghez kapcsolódóan megfigyelhető, hogy a gyerekek érzelmi kifejező képessége sokkal differenciáltabbá és kontrolláltabbá válik. Energetikailag ez azt jelzi, hogy az összetartozó jin és jang meridiánok összhangba kerültek és a rendszer kész átlépni az öt átváltozási fázis állapotába. Ekkorra mondhatjuk, hogy a meridián rendszer kifejlődött.
A kezelés során a terapeuta a bőr felszínét stimulálja, egy kimondottan ehhez a módszerhez kifejlesztett orvosi fémből készült tompa eszközzel (Daishi eszköz, shōnishin tű). A mozdulatok simításból és ütögetésből állnak, a test meghatározott reflexzónáin, meridián szakaszokon és akupunktúrás pontokon.
Kimutatták, hogy a bőr felszínének finom simításokkal való stimulálása működésbe hozza a C- idegrostokat, melyek a központi idegrendszerhez vezetik az ingert és ezáltal oxytocin kibocsátását eredményezik, ami jótékonyan hat a kötődésre, szociális és emocionális viselkedésre.
A shōnishin kezelésnek hatalmas előnye az azonnali kiegyenlítő hatása a vegetatív idegrendszerre, és ilyen módon kulcs elem a belső egyensúly fenntartásában, illetve visszaállításában.
A módszer rövid története
A shōnishin név japán eredetű, jelentése: kis gyermek kezelése tűvel (shōni – kis gyerek; shin – tű, tűvel való kezelés). Első írott megjelenése 1537-ből való.
Már a Sárga Császár idejében is említik a nem szúrással történő gyermek akupunktúrát. Ebben az időszakban Kínában még úgy tekintettek a gyerekekre, mint kis felnőttek, akik érzékenyen reagálnak, emiatt nem alkalmazták náluk a klasszikus akupunktúrát, hanem különböző eszközökkel végeztek simításokat a meridián vonalakon. I.u. 200 körül terjedt el az a megfigyelés, hogy a gyerekek energetikai rendszere még fejletlen és a korai életévek energetikai változásai az emésztés köré csoportosulnak.
A kínai orvoslás tudása eleinte Koreán keresztül került át Japánba. Később a császár felismerte a közvetlen átadás jelentőségét és szerzeteseket küldött Kínába tanulni. Egy ilyen szerzetes volt Kobo Daishi (774-835), akit tekinthetünk japán Leonardo da Vincinek is, mivel kitűnő orvos, író, építész és kertész is volt egy személyben. Általa került Japánba a Shingon Buddhizmus, melynek szerzetesei nem csak a megvilágosodást keresték, de gyógyítással is foglalkoztak. A XX. században ő vált a Daishi Hari Shōnishin iskola védőszentjévé.
A ma ismert shōnishin a XX. század elején alakult ki Japánban. Megjelenésének kiváltó oka az az 1911-ben hozott törvény volt, amely megtiltotta a gyermekek esetében az invazív beavatkozások alkalmazását.
Ebben az időszakban a tradicionális orvosi családok és az akupunktúra iskolák kezében volt a shōnishin tudása és titkos tanítások keretei között szállt apáról fiúra a technika. Ezzel a hagyománnyal szakított Masanori Tanioka, a Daishi Hari Iskola harmadik generációs mestere, aki hitvallása szerint egy gyermek mosolya többet ér, mint a hírnév. Ma Japánban ez a legnagyobb shōnishin iskola, és a nyitásnak köszönhetően világszerte egyre több terapeuta dolgozik ezzel a módszerrel.
Indikációs / kontraindikációs köre
Indikációk:
- babáknál: vigasztalhatatlan sírás, KISS szindróma, három hónapos kólika, szoptatási problémák, alvási nehézségek, kötődés megsegítése, mozgásfejlődési nehézségek, lemaradások
- totyogóknál: alvási nehézségek, étkezési problémák, emésztési zavarok (hasmenés, székrekedés, hányás), ekcéma, bőrkiütések, légúti megbetegedések, fejlődési késés
- óvodás korban: fertőzésekre való fokozott érzékenység, motoros nehezítettség, obstruktív bronchitis, középfül gyulladás, neurodermatitis, bénulás, érzékelési/viselkedési nehézségek, fejlődési késés
- iskolás korban: testtartási problémák, fejfájás, ADHD, fertőzésekre való fokozott érzékenység, érzékelési/viselkedési nehézségek, asztma, allergia, ágyba vizelés, bénulás
- felnőtteknél: olyan esetekben, amikor az akupunktúra nem használható (hiperszenzitivitás, tű fóbia), szülés előtti ellátásban, tejcsatorna elzáródás esetén, hegkezelés
- időseknél: demencia, izoláció
Minden korosztálynál jellemző indikáció a prevenció.
Kontraindikációk:
csonttörés, friss sérülés a bőrön, eszméletvesztés, rohamok, légzési nehézségek, hirtelen elsápadás, láz, fertőző betegségek, oltások után négy napig, fejtetű, a kezelés makacs elutasítása a gyerek részéről
A módszer "menete"
A shōnishin kezelések minden esetben beszélgetéssel kezdődnek. Fontos megtalálni a probléma gyökerét és azt, hogy mikor kezdődött. Ezen két kérdés mentén állítja fel a terapeuta a kezelési tervet. A probléma gyökere határozza meg azt, hogy melyik család meridiánjai az érintettek, a probléma megjelenésének ideje pedig azt, hogy az energetikai fejlődés mely fázisában történt a megakadás, ahol segítségre van szüksége a rendszernek.
Ezt követően a shōnishin tűvel finom simításokat végez a bőr megfelelő területein. A simítások erőssége és ritmusa a gyermek korától és az azonosított probléma milyenségétől függ. A kezelésnek vannak állandó és változó elemei. Állandó elem az alapkezelés, melynek során a teljes testfelszínt adott sorrendben végigsimítja a terapeuta, illetve néhány akupunktúrás pont rezgetéses stimulálása.
Változó elem a meridiánok kezelése és a fej kezelés. Kiegészítésként otthon végezhető gyakorlatokat és babashiatsu fogásokat tanít meg a terapeuta. Ezek napi szintű használata tartósabbá teszi a shōnishin által kialakított egyensúlyi állapotot.
Maga a kezelés 5-15 perc időtartam között változik. Általában heti 1 kezelés javasolt, változó ismétlésszámmal. Az ismétlések száma függ a gyermek korától, hogy mennyi idő telt el a kialakulás óta és attól, hogy mennyire összetett a probléma. Babák esetében gyakori, hogy már az első kezelés szembetűnő változást hoz, de általában 3 alkalom után jelentkezik eredmény.
Elérhetőségek, szervezetek
Magyarországon az Országos Shiatsu Egyesület keretein belül történik a képzés megszervezése, minden esetben külföldi vendégtanár meghívásával. Aktív kapcsolat a Daishi Hari Iskola, Osaka egyetlen európai tanárával Thomas Wernickevel van. A képzett terapeutákról az egyesület elérhetőségein kaphatunk felvilágosítást. www.shiatsu-egyesulet.hu, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tájékoztató honlapok, szakirodalom
- http://www.spineart.hu/terapiak/shonishin-gyermekgyogyaszati-akupunktura
- http://shiatsu-egyesulet.hu/nemet-partnereink-karin-es-thomas/
- www.aceki.de
- Wernicke, T. (2014). Shōnishin. Singing Dragon, London
Az összefoglalót készítette
Altorjai-Sántha Lívia, Gyöngyösi Veronika, Vilmányiné Majó Matild, Vurai Zsuzsanna