Táncterápia

A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület módszerei a mozgás és a testérzékelés nyújtotta gyógyító-és alkotóerők lehetőségeit alkalmazzák. Jelenleg a következő táncterápiás irányzatok ismertek:

Pszichodinamikus Mozgás- és Táncterápia, (ezen belül a Csoportanalitikus irányzat), az Egyesület keretei között e módszer képzése folyik.

  • Integrált Kifejezés- és Táncterápia szakemberei (képzés az IKT saját kiképző Intézetében)
  • Amerikai Táncterápiás Egyesület (ADTA) keretei között képződött táncterapeuták
  • Mixedability szakemberek
  • Testtudati terápiás módszerek
  • Feldenkrais
  • Body Mind Centering

A különböző módszerek szakemberei között folyamatos a párbeszéd, ami a kölcsönös fejlődést segíti.

Elméleti háttérként kiemelhetőek azok az idegtudományi kutatások, melyek a test és lélek szoros kapcsolatát, valamint az implicit memória fontosságát hangsúlyozzák. Pszichoanalitikus elméleteket, leginkább a modern szelfpszichológia elméleti ismereteit használja fel a Pszichodinamikus Mozgás- és Táncterápia módszere. A tudományos elméletek mellett a mozgás- és táncterápia másik bázisát a modern táncirányzatok és a test természetes tudására és megismerésére építő testtudati rendszerek tapasztalatai nyújtják (Merényi, 2004).  

 

A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület (MMTE) története

Magyarországon a táncterápia fejlődése az 1980-as évek elején vette kezdetét. Eleinte nehezen megközelíthető, súlyos állapotú betegek állapotának javítására irányultak a terápiás próbálkozások.

Többek között Incze Adrienne, Merényi Márta, Szilágyi Edit, Szolimán Sáleh, Mihaldinecz Csaba, Nagy-György Attila, Nagy Márton, Rigó Péter, Riskó Ágnes, Szilágyi Edit, Tringer Katalin, Zalavári András alkalmazott mozgásterápiás eszközöket pszichiátriai betegekkel történő terápiás munka során.

Mivel külföldön (Nyugat-Európában, USA-ban) ekkor már több táncterápiás módszer és irányzat is működött, szakembereket hívtak Magyarországra, hogy műhelyeket tartsanak., többek között Georges Baal (Balassa György), valamint Cary Rick.

1989-től Merényi Márta és Nagy Márton terápiás tapasztalataikból kiindulva elkezdték képző csoportok vezetését a napi mozgásterápiás munkájuk mellett.

A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület 1992-ben alakult meg azzal a céllal, hogy összefogja a táncterápiát, testtudati rendszereket, mozgás improvizációs módszereket alkalmazó szakembereket, valamint hogy hozzáférhetővé váljanak mind a kialakult és hagyománnyal rendelkező, mind az új utakat kereső, de még alakuló külföldi és hazai elméletek és a kapcsolódó módszerek.

 

Alkalmazási területek

A módszert először a pszichózisok terápiájában alkalmazták. A kapcsolati munka során finom korrekciók épülhetnek a torzult szelférzetek szintjén. A testtudat fejlődésével erősödhet a realitással való kapcsolat. Ezek eredményeként megnyílhat az út a verbális terápia számára. Az azonosulások, a csoportos interakciók fejlesztik a szociális készséget. Általában ez egy kiegészítő terápiás forma, azonban megfelelő keretek között (a szükséges gyógyszeres kezelés mellett) önállóan is alkalmazható.

A táncterápia az elmúlt években előtérbe került a személyiség-, főleg a borderline zavarok gyógyításában is. A pszichoanalitikus szemléletű táncterápia a megfelelő szelf-tárgy reprezentáció építésében segíthet. Ritkább csoportülések mellett kombinálható egyéni verbális pszichoterápiával.

A megfelelő terapeuta-páciens kapcsolat, valamint a testi tapasztalások sokfélesége hozzásegíthet egy trauma elfojtott érzelmi minőségeinek felszínre kerüléséhez, illetve a teljes emlékezéshez, például PTSD esetén, bántalmazás és szexuális abúzus áldozatainál.

A pszichoszomatikus betegségek gyógyításakor az érzelmek átélését, felismerését segítő testi tapasztalatok és a testérzetek észlelése, felismerése,  valamint ezek átdolgozása állnak a fókuszban.

Autisztikus gyerekek, vakok, mozgássérültek esetében a módszer célja a terápia mellett a fejlesztés, testkép-építés, és segítheti a kapcsolati dimenziók átélését.

A táncterápia személyiségfejlesztő, illetve önismereti céllal pedagógusok és segítő szakmákban dolgozók, terapeuták nem verbális érzékenységét is fejleszti.

Az eddigi kutatások alapján a következő problémakörökben támogatják vagy tartják ígéretesnek a mozgás és táncterápia hatásosságát:

  • Hangulatzavarok – depresszió, szorongás, krónikus fáradtság szindróma
  • Önbizalom, önértékelési zavarok javítása
  • Testkép javítása
  • Kapcsolati problémák, készségek javítása, fejlesztése
  • Empátia növelése segítő szakmában dolgozóknál
  • Stresszkezelés, stresszcsökkentés
  • Szülői készségek javítása
  • Pszichomotoros funkciók javítása egyes neurológiai betegségekben (Parkinson-kór, fibromialgia)

Szükséges kiemelni, hogy a mozgás- és táncterápia hatásosságának feltétele, hogy a terápiát a módszerben képzett szakember végezze.

Az integrált kifejezés- és táncterápia holisztikus szemlélete, nyitottsága és változatos, jól variálható eszköztára miatt minden olyan szakma módszertanába beilleszthető, ami az emberekkel és a kapcsolatokkal foglalkozik: pszichológusok, segítő foglalkozásúak, pszichológushallgatók, orvosok, egészségügyi szakemberek, szervezetfejlesztők, trénerek, pedagógusok, tanárok, gyógypedagógusok, gyógytornászok, természetgyógyászok, az alternatív medicina szakemberei, előadóművészek, táncosok, színészek, jelenlegi és leendő Édesanyák és Édesapák.    

 

A módszer menete

A módszer négy munkamód folyamatos és együttes jelenlétére bontható le. Ezek a következők:

I. Testtudati munka
II. Kapcsolati munka
III. Alkotás szintje
IV. Verbális munka

A négy munkamód egységes, pszichoanalitikusan orientált lélektani munkafolyamatba ágyazódik.

 

Perinatális vonatkozások 

A szavak nélküli kommunikáció jelentős szerepet játszik az élet minden területén, de anya és gyermeke között, vagy épp a szülés folyamatában a segítők és a szülő nő között különösen fontos. A táncterápiában megtanulhatja, gyakorolhatja mind a segítő, mind a szülő, hogyan kapcsolódhat szavak nélkül, valamint azt is, miképp fejezze ki szükségleteit nonverbális úton.

A holding, megtartottság érzése kiemelkedően fontos a várandósság, szülés valamint a gyermekágy módosult tudatállapotában. A táncterápia már a felkészülés során is segíthet, de ha sérülés történik a folyamatban, a feldolgozásnak ia fontos eszköze lehet a megtartottság megélése. A szülés körüli segítő szakembereknek pedig sokat adhat annak megtapasztalása, miként tudnak tartani másokat.

A hangolódás, a befelé figyelés, a tánc módosult tudatállapota mind fontos támpontok lehetnek a szülésre való felkészülés folyamatában.

A terápiás munka során megjelenő kételyek megdolgozása mind a feldolgozást, mind a problémamentes szülésfelkészülést segítik.

A várandósság során a test érzékelése, határai megváltoznak, mely a szülés utáni első időszakban is megmaradhat. A táncterápia mozgásos módszer lévén segít megismerni, újra felfedezni a test határait, felépíteni az egyensúlyt testben és lélekben egyaránt.

A tánc mint mozgásforma a biztonságos terápiás térben képes az endorfin felszabadulás által a boldogságérzés növelésére, mely a szülés utáni első év hangulatingadozásokkal teli időszakában preventív értékkel bírhat.

 

Elérhetőségek, szervezetek 

Magyar Mozgás- és Táncterápiás Közhasznú Egyesület               

Csontos Zoltán, az Egyesület titkára +36 20 910 9949
Székhely: 1112 Budapest, Zólyomi út 34/b-36.
Levelezési cím: 2200 Monor, Széchenyi u. 58.

Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület (IKTE)

Kiss Tibor Cece +36 20 317 6964
Székhely: 1143 Budapest, Ilka u. 47.

 

Tájékoztató honlapok:

https://mozgasterapia.net/

https://www.ikte.hu/

http://www.mentalport.hu/a-folyoirat/korabbi-szamok/xiii-evfolyam/2004-februar/merenyi-marta-mozgas-es-tancterapia/

 

Az összefoglalót készítette

Szántó Dóra Viola, Tóth-Bognár Borbála, Baranyi Linda, Pécsi-Szabó Zsófia

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.