A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület módszerei a mozgás és a testérzékelés nyújtotta gyógyító-és alkotóerők lehetőségeit alkalmazzák. Jelenleg a következő táncterápiás irányzatok ismertek:
Pszichodinamikus Mozgás- és Táncterápia, (ezen belül a Csoportanalitikus irányzat), az Egyesület keretei között e módszer képzése folyik.
- Integrált Kifejezés- és Táncterápia szakemberei (képzés az IKT saját kiképző Intézetében)
- Amerikai Táncterápiás Egyesület (ADTA) keretei között képződött táncterapeuták
- Mixedability szakemberek
- Testtudati terápiás módszerek
- Feldenkrais
- Body Mind Centering
A különböző módszerek szakemberei között folyamatos a párbeszéd, ami a kölcsönös fejlődést segíti.
Elméleti háttérként kiemelhetőek azok az idegtudományi kutatások, melyek a test és lélek szoros kapcsolatát, valamint az implicit memória fontosságát hangsúlyozzák. Pszichoanalitikus elméleteket, leginkább a modern szelfpszichológia elméleti ismereteit használja fel a Pszichodinamikus Mozgás- és Táncterápia módszere. A tudományos elméletek mellett a mozgás- és táncterápia másik bázisát a modern táncirányzatok és a test természetes tudására és megismerésére építő testtudati rendszerek tapasztalatai nyújtják (Merényi, 2004).
A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület (MMTE) története
Magyarországon a táncterápia fejlődése az 1980-as évek elején vette kezdetét. Eleinte nehezen megközelíthető, súlyos állapotú betegek állapotának javítására irányultak a terápiás próbálkozások.
Többek között Incze Adrienne, Merényi Márta, Szilágyi Edit, Szolimán Sáleh, Mihaldinecz Csaba, Nagy-György Attila, Nagy Márton, Rigó Péter, Riskó Ágnes, Szilágyi Edit, Tringer Katalin, Zalavári András alkalmazott mozgásterápiás eszközöket pszichiátriai betegekkel történő terápiás munka során.
Mivel külföldön (Nyugat-Európában, USA-ban) ekkor már több táncterápiás módszer és irányzat is működött, szakembereket hívtak Magyarországra, hogy műhelyeket tartsanak., többek között Georges Baal (Balassa György), valamint Cary Rick.
1989-től Merényi Márta és Nagy Márton terápiás tapasztalataikból kiindulva elkezdték képző csoportok vezetését a napi mozgásterápiás munkájuk mellett.
A Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület 1992-ben alakult meg azzal a céllal, hogy összefogja a táncterápiát, testtudati rendszereket, mozgás improvizációs módszereket alkalmazó szakembereket, valamint hogy hozzáférhetővé váljanak mind a kialakult és hagyománnyal rendelkező, mind az új utakat kereső, de még alakuló külföldi és hazai elméletek és a kapcsolódó módszerek.
Alkalmazási területek
A módszert először a pszichózisok terápiájában alkalmazták. A kapcsolati munka során finom korrekciók épülhetnek a torzult szelférzetek szintjén. A testtudat fejlődésével erősödhet a realitással való kapcsolat. Ezek eredményeként megnyílhat az út a verbális terápia számára. Az azonosulások, a csoportos interakciók fejlesztik a szociális készséget. Általában ez egy kiegészítő terápiás forma, azonban megfelelő keretek között (a szükséges gyógyszeres kezelés mellett) önállóan is alkalmazható.
A táncterápia az elmúlt években előtérbe került a személyiség-, főleg a borderline zavarok gyógyításában is. A pszichoanalitikus szemléletű táncterápia a megfelelő szelf-tárgy reprezentáció építésében segíthet. Ritkább csoportülések mellett kombinálható egyéni verbális pszichoterápiával.
A megfelelő terapeuta-páciens kapcsolat, valamint a testi tapasztalások sokfélesége hozzásegíthet egy trauma elfojtott érzelmi minőségeinek felszínre kerüléséhez, illetve a teljes emlékezéshez, például PTSD esetén, bántalmazás és szexuális abúzus áldozatainál.
A pszichoszomatikus betegségek gyógyításakor az érzelmek átélését, felismerését segítő testi tapasztalatok és a testérzetek észlelése, felismerése, valamint ezek átdolgozása állnak a fókuszban.
Autisztikus gyerekek, vakok, mozgássérültek esetében a módszer célja a terápia mellett a fejlesztés, testkép-építés, és segítheti a kapcsolati dimenziók átélését.
A táncterápia személyiségfejlesztő, illetve önismereti céllal pedagógusok és segítő szakmákban dolgozók, terapeuták nem verbális érzékenységét is fejleszti.
Az eddigi kutatások alapján a következő problémakörökben támogatják vagy tartják ígéretesnek a mozgás és táncterápia hatásosságát:
- Hangulatzavarok – depresszió, szorongás, krónikus fáradtság szindróma
- Önbizalom, önértékelési zavarok javítása
- Testkép javítása
- Kapcsolati problémák, készségek javítása, fejlesztése
- Empátia növelése segítő szakmában dolgozóknál
- Stresszkezelés, stresszcsökkentés
- Szülői készségek javítása
- Pszichomotoros funkciók javítása egyes neurológiai betegségekben (Parkinson-kór, fibromialgia)
Szükséges kiemelni, hogy a mozgás- és táncterápia hatásosságának feltétele, hogy a terápiát a módszerben képzett szakember végezze.
Az integrált kifejezés- és táncterápia holisztikus szemlélete, nyitottsága és változatos, jól variálható eszköztára miatt minden olyan szakma módszertanába beilleszthető, ami az emberekkel és a kapcsolatokkal foglalkozik: pszichológusok, segítő foglalkozásúak, pszichológushallgatók, orvosok, egészségügyi szakemberek, szervezetfejlesztők, trénerek, pedagógusok, tanárok, gyógypedagógusok, gyógytornászok, természetgyógyászok, az alternatív medicina szakemberei, előadóművészek, táncosok, színészek, jelenlegi és leendő Édesanyák és Édesapák.
A módszer menete
A módszer négy munkamód folyamatos és együttes jelenlétére bontható le. Ezek a következők:
I. Testtudati munka
II. Kapcsolati munka
III. Alkotás szintje
IV. Verbális munka
A négy munkamód egységes, pszichoanalitikusan orientált lélektani munkafolyamatba ágyazódik.
Perinatális vonatkozások
A szavak nélküli kommunikáció jelentős szerepet játszik az élet minden területén, de anya és gyermeke között, vagy épp a szülés folyamatában a segítők és a szülő nő között különösen fontos. A táncterápiában megtanulhatja, gyakorolhatja mind a segítő, mind a szülő, hogyan kapcsolódhat szavak nélkül, valamint azt is, miképp fejezze ki szükségleteit nonverbális úton.
A holding, megtartottság érzése kiemelkedően fontos a várandósság, szülés valamint a gyermekágy módosult tudatállapotában. A táncterápia már a felkészülés során is segíthet, de ha sérülés történik a folyamatban, a feldolgozásnak ia fontos eszköze lehet a megtartottság megélése. A szülés körüli segítő szakembereknek pedig sokat adhat annak megtapasztalása, miként tudnak tartani másokat.
A hangolódás, a befelé figyelés, a tánc módosult tudatállapota mind fontos támpontok lehetnek a szülésre való felkészülés folyamatában.
A terápiás munka során megjelenő kételyek megdolgozása mind a feldolgozást, mind a problémamentes szülésfelkészülést segítik.
A várandósság során a test érzékelése, határai megváltoznak, mely a szülés utáni első időszakban is megmaradhat. A táncterápia mozgásos módszer lévén segít megismerni, újra felfedezni a test határait, felépíteni az egyensúlyt testben és lélekben egyaránt.
A tánc mint mozgásforma a biztonságos terápiás térben képes az endorfin felszabadulás által a boldogságérzés növelésére, mely a szülés utáni első év hangulatingadozásokkal teli időszakában preventív értékkel bírhat.
Elérhetőségek, szervezetek
Magyar Mozgás- és Táncterápiás Közhasznú Egyesület
Csontos Zoltán, az Egyesület titkára +36 20 910 9949
Székhely: 1112 Budapest, Zólyomi út 34/b-36.
Levelezési cím: 2200 Monor, Széchenyi u. 58.
Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület (IKTE)
Kiss Tibor Cece +36 20 317 6964
Székhely: 1143 Budapest, Ilka u. 47.
Tájékoztató honlapok:
http://www.mentalport.hu/a-folyoirat/korabbi-szamok/xiii-evfolyam/2004-februar/merenyi-marta-mozgas-es-tancterapia/
Az összefoglalót készítette
Szántó Dóra Viola, Tóth-Bognár Borbála, Baranyi Linda, Pécsi-Szabó Zsófia