Jungi lélektanon alapuló, analitikusan orientált, komplex, non verbális csoportpszichoterápia, mely egyéni terápiában is használható, korhatár nélkül.
„A művészetterápiák azon széles spektrumához kapcsolódik, amely ötvözi a hagyományos pszichoterápiás elméleteket és módszereket a kreatív folyamat lelki vonatkozásainak az értelmezésével.” (Antalfai Márta)
A módszer lényege
A módszer alapvetése, hogy minden ember művész, azaz mindenkiben benne rejlik a kreativitás, nincs szükség előzetes művészeti tanulmányokra a terápiában való részvételhez. A belső lelki tartalmak alkotásban való megjelenítése, a belső világunkra hangolódás és a külvilág realitásához való alkalmazkodás egyaránt fontos- a lelki egyensúly a külvilág és a belső világunk közötti állandó kölcsönhatására épül. Az alkotásokban és a feldolgozás során megjelennek a személyes és a kollektív tudattalan képei, melynek szimbólumai, archetipikus képei segítséget nyújtanak a belső és külső világ, a tudatos és tudattalan közötti kölcsönhatás, áramlás, lelki anyagcsere létrejöttéhez.
Ehhez relaxáció után, művészi alkotások meghallgatása segítségével létrejövő imaginatív kép és az alkotó folyamat révén, mesterséges katarzist kelt a gyógyító archetípusok és komplexusok előhívásához, oldásához, a traumák feldolgozásához. A felszínre bukkant lelki tartalmak feldolgozásához, tudatosításához a saját, illetve a csoporttagok asszociációi, értelmezései segítik hozzá az alkotót. Mindezt úgy, hogy közben oldott légkörben, biztonságos közegben kibontakoztathatja kreativitását, s feltöltődhet pozitív élményekkel.
A módszer hatásmechanizmusa
Az emberiség kultúrtörténetével megismerkedve azt láthatjuk, hogy minden történelmi korban, minden földrészen kiemelt szerepe volt az ember életében az alkotásnak, ábrázolásnak, megjelenítésnek. A témák változatosak: a hétköznapi élet, a környezet, hitvilág, kapcsolatok. Megjelennek az érzések: kötődések, félelmek, és a történelem folyamán eljött egyszer az az idő, amikor az ember rájött, ha ábrázolja, amitől fél, könnyebb ezzel az ábrázolással szembenézni, ezt legyőzni, mint a belül levő, alaktalan rettegést. Sok olyan tárggyal találkozunk, ahol nem a formák, hanem a színek, díszítés a hangsúlyos, de ezeknek az adott kultúrkörben szimbolikus jelentőségük volt, pl. a csoporthoz tartozás, rituálék vagy a hasonló életszakasz jelzése a csoport-törzs számára.
A későbbi történelmi korokban az alkotások kevésbé ösztönösek, inkább tervezettek, kialakul a művész, mint foglalkozás – a reneszánsz idején olyan polihisztor-személyiségekkel, mint Michelangelo vagy Leonardo,- ők és társaik azok, akiktől lehet képeket, szobrokat rendelni, adott témában. Ez elsősorban az arisztokrácia és az uralkodók kiváltsága volt. A művészet szerepe változik, de jelentősége minden korban egyaránt fontos.
Ezek alapján feltételezhetjük, hogy az alkotás vágya, a kreativitás humán specifikus tulajdonság, és valamilyen szinten minden emberben jelen van, vagy minden emberből kihozható. A művészeti alkotások gyakran idéznek elő katarzis-élményt, amely megtisztulás és feltöltődés érzésével jár együtt.
Mi történik abban az esetben, ha mi magunk alkotunk, festünk, formázunk?
A figyelem szintén beszűkül, saját érzéseinkre, belső fantáziavilágunkra koncentrálunk, megváltozik az idő jelentősége, lelassul a számunkra. Az alkotás önálló életre kel, a tudatos ábrázolási szándék mellett megjelennek a tudattalanból érkező motívumok is. A tudattalan képek gyógyító ereje abban rejlik, hogy az alkotáson keresztül lelki energia szabadul fel, amely megkönnyebbülést, feloldódás élményt idéz elő.
A művészetekkel való kapcsolat mindkét fenti formája fontos, esetenként egymást kiegészítve is működik. A dr. Antalfai Márta által (1974/2000) létrehozott Katarzisz Komplex Művészetterápia mindkét formát ötvözi, kiegészítve a relaxáció pszichoterápiás technikájával, felhasználva a folyamatban a versek és a komolyzenei művek gyógyító, személyiségfejlesztő, egészségmegőrző hatását is.
A perinatális időszakban az egészségmegőrzésben, önismeret-fejlesztésben egyaránt alkalmazható a módszer. Segít ráhangolódni az évkör változásaira, a hónapok szimbolikájának, archetípusainak megértésén keresztül, elősegítve ezzel a belső (tudattalan) és a külső (tudatos) világ közötti áramlást. Mindez a komplexusok, traumák feldolgozásában, a hiányok feltöltésében jelenthet segítséget. A személyközi kapcsolatok (szülő-gyerek, testvér, barát, párkapcsolat), illetve a saját életút állomásainak átdolgozására is lehetőséget biztosít, az egész személyiség bevonásával és aktiválásával a fejlődés, változásokhoz való alkalmazkodás érdekében.
Elérhetőségek, tájékoztató honlapok
- antalfaimarta.hu (Dr. Antalfai Márta)
- lelkiegeszsegert.hu (Lelki Egészségvédő Alapítvány)
Szakirodalom
Antalfai Márta: Alkotás és kibontakozás (A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata), Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány, 2016.
Az összefoglalót készítette
Balázs Alexandra, Holló Krisztina, Kisjuhász Tünde, Racsmán Rita