A módszer megalkotója
Boldizsár Ildikó magyar szerkesztő, mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, meseterapeuta,1963. március 10-én született Dunaújvárosban. 2014 januárjában megalapította a Metamorphoses Meseterápiás Egyesületet. Számos könyv szerzője, mesegyűjtemények szerkesztője.
A módszer kialakulásának története
Boldizsár Ildikó néprajzosként kezdett először mesékkel foglalkozni. A mesék gyógyító erejére akkor figyelt fel, amikor saját fiának mesélt kórházi kezelése során. Először arra gondolt, a mesék, mint szakrális szövegek képesek változtatni a mesehallgató belső állapotán, majd kibomlott előtte, hogy a különböző népek meséi egy adott közösség meséi, képekbe sűrített tudása arról, hogy mi a teendő életfordulók átlépésekor, illetve életválságok idején.
A módszer bemutatása
A Metamorphoses Meseterápiás Módszer úgy tekint a mesére, mint az egyetemes szellemi tanítások áthagyományozásának eszközére, a rend elvesztésének és újrateremtésének dokumentumára. A történeteken keresztül megélhető a világhoz, az önmagunkhoz és a másokhoz való kapcsolódás. Azok a mesék maradtak fenn, melyeket egy adott közösség az életfordulók és az életválságok kapcsán érvényesnek tekintett. A módszer két alapvető ága a preventív szemléletű alkotó-fejlesztő meseterápia, és az egyéni munka során használható egyéni vagy klinikai meseterápia. Az alkotó-fejlesztő csoportfoglalkozások fontos része az élőszavas mesemondás, mely a történetmesélési és történethallgatási transzon keresztül lélekfrissítő és közösség építő hatással bír, módszertana a Világkép módszer. Az egyéni meseterápiás munkában a mese és a kliens egyéni mintázataival, a kettő összekapcsolásával dolgoznak. A mesei kódba való belépés, a meséhez való kapcsolódás mobilizálja az erőforrásokat, és belső térképként megrajzolja a megküzdés folyamatát.
A módszer felhasználási területei
Boldizsár Ildikó szerint minden élethelyzetnek megvan a mesei párja. A módszer az élet minden területén használható, az egész életívet lekövetve. A módszer lényegi magját képező élőszavas mesemondás kis eszközigényű, bárhova elvihető, börtöntől az iskolán át a kórházig, vagy akár a családi életben is megjelenhet.
A módszer használata perinatális területen
Ősidők óta használják a szülés-születés témájának megértésére, feldolgozására a meséket. Nem az anyaság fizikai valóságát, hanem a helyzetnek megfelelő lélektani történéseket képi elemekkel segítenek feldolgozni: a lányból nővé alakulás viszontagságos idejét, a fogamzás csodáját, a gyermek méhen belüli fejlődését, a vajúdás lépésről lépésre történő eseményeit és az újszülött világrajöttének csodáját. A mesék segítenek a figyelem elterelésében a fájdalom, félelem, a túlságosan gyors változások esetén úgy, hogy a test változásait összekapcsolják a psziché szükséges változásaival. A szülésre felkészítés eszköze a módszerben például a láncmese, ahol az egymásra épülő, egyre bővülő folyamatok készítik fel a várandóst a türelemmel való kivárásra, és a folyamat végén a megérdemelt jutalomra. A mesei elemek a fantáziában képekké válnak, amelyek adott időben önszuggesztív módon hatnak. A tudatalattiban szunnyadó ősi tudás a szülésről, annak háborítatlanságáról, folyamatáról, természetességéről egy olyan kód, amely minden nőben megvan, de a mesék segítségével hozzáférhetővé válik.
Indikáció, kontraindikáció
Nem javasolt olyan pszichés (patológiás) állapotokban, ahol a belső képekkel való munka akadályozott, problémás lehet, illetve központi idegrendszerre ható gyógyszerek rendszeres használata esetén.
Szakirodalom, honlapok
- Boldizsár Ildikó: Meseterápia (Magvető Kiadó, Budapest. 2010)
- Boldizsár Ildikó: Mesekalauz útonlevőknek. Életfordulók meséi (Magvető Kiadó, Budapest. 2013)
- Boldizsár Ildikó: Meseterápia a gyakorlatban (Magvető Kiadó, Budapest. 2014)
- Boldizsár Ildikó: Születésmesék – hangoskönyv (Kossuth Kiadó/Mojzer Kiadó, Budapest.
-
Facebook/Honlap: Metamorphoses Meseterápiás Egyesület
Az összefoglalót készítette
Bodor Zsuzsa, Buti Veronika, Helik Gabriella, Kerepesi-Keresztúry Gabriella, Serfőző Anikó